Elsőfokú ítélet

A Budakörnyéki Járásbíróság a személyesen eljárt X. Y. felperesnek, - az Apák az Igazságért Egyesület (1095 Budapest, Ipar u. 15-21. - Kalmár László György alapító tag) által képviselt Varga Máté alperes ellen szülői felügyeleti jog gyakorlása és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság X. Y. felperes és Varga Máté alperes kapcsolatából

2014.   szeptember hó 08.napján született Dóra Felícia nevű gyermek feletti szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlására X. Y. édesanyát jogosítja fel.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek gyermeke tartására 2015. év április hó 01. napjától kezdődően minden hónap 10. napjáig előre esedékesen havi 20.000,- (húszezer) forint határozott összegű gyermektartásdíjat.

Megállapítja a bíróság, hogy az alperesnek 2015. év április hó 01. napjától az ítélet hozataláig terjedő időben 235.000,- (kettőszázharmincötezer) forint összegű hátraléka keletkezett a gyermektartásdíj vonatkozásában.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a hátralékos gyermektartásdíjat fizesse meg a felperesnek 2017. év július hó 01. napjától kezdődően 47 (negyvenhét) hónapon át havi 5.000,- (ötezer) forint összegű részletekben a folyó tartás mellett, azzal egy időben.

Egy részlet megfizetésének elmulasztása esetén a hátralék egy összegben esedékessé válik.

A bíróság az alperesi édesapa és gyermeke közötti kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozza:

Az alperes jogosult gyermekével tartani a kapcsolatot 2017. november 30. napjáig folyamatos kapcsolattartásként minden héten szombaton délelőtt 10.00 órától délután 13.00   óráig oly módon, hogy a gyermeket a felperes mindenkori lakóhelyéről elviheti, és a kapcsolattartási idő végén köteles őt oda visszavinni.

2017. december 01. napjától 2018. május 31. napjáig az alperes jogosult gyermekével tartani a kapcsolatot folyamatos kapcsolattartásként minden páros héten szombaton délelőtt 10.00 órától délután 13.00 óráig, majd másnap vasárnap délelőtt 10.00 órától délután 13.00 óráig oly módon, hogy a gyermeket a felperes mindenkori lakóhelyéről elviheti, és a kapcsolattartási idő végén köteles őt oda visszavinni.

2018. június 01. napjától 2019. május 31. napjáig az alperes jogosult gyermekével tartani a kapcsolatot folyamatos kapcsolattartásként minden páros héten szombaton reggel 9-00 órától délután 18.00 óráig, majd másnap vasárnap reggel 9-00 órától délután 18.00 óráig oly módon, hogy a gyermeket a felperes mindenkori lakóhelyéről elviheti, és a kapcsolattartási idő végén köteles őt oda visszavinni.

2019. június 01. napjától az alperes jogosult gyermekével tartani a kapcsolatot folyamatos kapcsolattartásként minden páros héten szombaton reggel 9.00 órától másnap vasárnap délután 18.00 óráig oly módon, hogy a gyermeket a felperes mindenkori lakóhelyéről elviheti, és a kapcsolattartási idő végén köteles őt oda visszavinni.

A gyermek átadás-átvételének helye a felperes lakóhelyéül szolgáló ingatlanának bejárati ajtaja.

A felperes köteles a gyermeket a kapcsolattartásra megfelelően felkészítve az alperesnek átadni, és a kapcsolattartási idő végén tőle átvenni.

A peres felek a kapcsolattartás esetleges akadályáról egymást a kezdő időpontot megelőzően 24 órával hitelt érdemlő módon értesíteni kötelesek.

A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt folyamatos kapcsolattartást 2017. november 30. napjáig vasárnap azonos időtartamban és módon kell pótolni.

A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt folyamatos kapcsolattartást 2017. december 01. napjától kezdődően az adott időszakra jellemző módon, és időtartamban a kővetkező héten hétvégén kell pótolni.

Időszakos kapcsolattartásként 2018. május 31. napjáig megilleti alperest a páros ünnepek (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) második napja délelőtt 10. 00 órától délután 13.00 óráig.

2018. június 01. napjától kezdődően megilleti az alperest a páros ünnepek (Karácsony, Húsvét. Pünkösd) második napja reggel 9.00 órától délután 18.00 óráig.

2019. június 01. napjától kezdődően időszakos kapcsolattartásként megilleti alperest a páros ünnepekre vonatkozó kapcsolattartáson túl az óvodai, iskolai őszi, téli, tavaszi szünidők fele ideje valamint nyáron három hét, háromszor egy hetes bontásban.

A peres félek minden év május hó 31. napjáig az időszakos kapcsolattartások pontos időpontjában kötelesek egymással megállapodni.

Ennek hiányában az őszi. téli, tavaszi szünidei kapcsolattartás az adott szünidő első felében egybefüggően, míg nyáron június hó 20. napjától június hó 27. napjáig, július hó 07.  napjától július hó 14. napjáig, majd augusztus hó 07. napjától augusztus hó 14 napjáig egybefüggően illeti meg az alperest a kezdő nap reggel 9.00 órájától a záró nap délután 18.00  órájáig a folyamatos kapcsolattartás módjának megfelelően.

A jogosultnak fél nem róható okból elmaradt, őszi, téli tavaszi szünidei kapcsolattartást az adott szünidő második felében, mig a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt nyári szünidei kapcsolattartást az akadály megszűnését követő naptól kezdődően kell pótolni.

Az időszakos kapcsolattartás időtartama alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel.

A bíróság a felperes ezt meghaladó kereseti, és az alperes ezt meghaladó viszontkereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak felhívásra 18.000,-(tizennyolcezer) forint le nem rótt eljárási illetéket, valamint 35.115,- (harmincötezer-száztizenöt) forint állam által előlegezett szakértői díjat.

A felperest terhelő 18.000,- (tizennyolcezer) forint eljárási illetéket, valamint a 35.116,-(harmincötezer-száztizenhat) forint állam által előlegezett szakértői dijat a felperes teljes személyes költség mentessége folytán a Magyar Állam viseli.

A peres felek egyéb költségeiket maguk viselik.

Az ítélet a folyamatos gyermektartásdíj vonatkozásában előzetesen végrehajtható.

Megkeresi a bíróság (cím), mint Varga Máté alperes munkáltatóját, hogy 2017. augusztus hó 01. napjától kezdődően az alperes jövedelméből a Dóra Felícia utónevű gyermek után a havi 20.000,- (húszezer) forintos összegű gyermektartásdíjat jelen ítélet rendelkezésének megfelelően vonja le, és utalja ki X. Y. felperesnek.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Budapest Környéki Törvényszékhez címzett, de a Budakörnyéki Járásbíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy amennyiben a fellebbezésük a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, a részítélet indokolása ellen irányul, a megyei bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de a felek tárgyalás tartását kérhetik. A fellebbezési határidő lejártát megelőzően előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.

INDOKOLÁS

A bíróság a peres felek részben egyező előadása, a beszerzett igazságügyi pszichológus szakértői vélemény, valamint a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbiakat állapította meg tényállásként:

A peres felek 2009. évben ismerkedtek meg egymással, ezt követően alakult ki párkapcsolatuk.

2013. év nyarától kezdődően éltek együtt élettársi kapcsolatban az alperes tulajdonát képező szigetmonostori ingatlanban. Az ingatlanon egy családi ház található, ahol építkezés zajlott. Az ingatlanba a víz nem került bevezetésre, az ivóvizet az ingatlanon található kút biztosította.

A felek kapcsolatából 2014. szeptember 08. napján született Dóra Fellcia nevű gyermekük.

A felek között 2015. márciusában szakadt meg az életközösség, a felperes a gyermekkel, az édesanyja tulajdonát képező ingatlanába költözött.

Ez az ingatlan egy 70 négyzetméteres 2,5 szobás, konyha, fürdőszoba, WC, kamra helyiségekkel rendelkező, összkomfortos lakás, amely megfelelően berendezett, felszerelt, tiszta, rendben tartott ingatlan.

A felperes ekkor GYED-ben és családi pótlékban részesült, amelynek a mértéke 66.000,-Ft/hó + 13.700,-Ft/hó összeget tett ki.

Az édesanyja, valamint öccse és húga lakott a felperesen és gyermekén kívül ebben az ingatlanban.

A felperes és a gyermek egy szobát használt.

Egyebekben a felperes iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi. Emellett elvégzett egy 10 hónapos fogászati asszisztens tanfolyamot, tartozása a 400.000,-Ft-os mértékű diákhitel.

Az alperes iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi és kereskedelmi szakmunkásképző. Recepciósként dolgozik 24/48 órás beosztásban. Az alperes is járt fogászati asszisztens tanfolyamra, azonban a vizsgát nem tette le.

Az alperes havi nettó átlagos jövedelme 2014. június 01. és 2015. december 31. közötti időszak vonatkozásában kb. 88.000,-Ft/hó. Az alperes alkalmi munkával legalább további havi nettó 20.000,-Ft jövedelemre képes szert tenni. Az alperes egy blogot vezet, amelyből bevétele származhat.

Az alperes egy Trabant típusú személygépkocsit használ, illetve tart fenn.

Az alperes elvált családi állapotú, házasságából egy gyermeke van, aki 18. életévét 2017. február 28. napján töltötte be. A gyermekkel az alperes a kapcsolatot nem tartotta, gyermektartásdíjat utána nem fizetett, és jelenleg sem fizet. Kb. 2 évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot fiával. A feleségével a kapcsolata a közös gyermek születését követő évben szakadt meg.

A felek közötti életközösség megszakadása után 2015. augusztus közepéig az alperes a gyermeket a felperes lakóhelyén látogatta, illetőleg a felperessel közösen gyakran kirándultak, nyaraltak is együtt a gyermekkel, találkozásaikra akár heti több alkalommal is sor került.

Ezen időszakban, és a felek együttélésének időszakában is az alperes a gyermek gondozásából a részét nem vette ki, a gyermek gondozását, ellátását, (fürdetését, etetését, altatását) kizárólag a felperes látta el.

2015. augusztus közepétől kezdődően a felek emberi kapcsolata nagymértékben megromlott, amelyet követően a kapcsolattartás egy ideig szünetelt az alperes és a gyermek között, majd a bíróság intézkedését követően heti 2 órás időtartamban bonyolódott a Pilisvörösvár Városi Napos Oldal Szociális Központ kapcsolattartási szobájában 2016. januárjától kezdődően 2017. május végéig.

Az alperes a kapcsolattartásokra minden egyes alkalommal felkészült, a gyermek számára érdekes programokat, játékokat talált ki. Sor került arra, hogy a kapcsolattartások alkalmával a gyermeket átpelenkázta szükség esetén, illetve egyéb ekkor adódó gondozási feladatokat is ellátott (etetés, itatás). A gyermek és az édesapa között a kapcsolattartások során szoros érzelmi kapcsolat alakult ki, a gyermek az apafogalommal az alperes személyét azonosítja, öt a kapcsolattartásokon kívül is emlegeti, hozzá való ragaszkodását kifejezi, amely szavakban és cselekedetekben is megnyilvánul.

Az alperes 2017. júniusától kezdődően minden héten szombaton délelőtt elvitellel gyakorolja a kapcsolattartást 10.00 órától 13.00 óráig terjedő időtartamban. A kapcsolattartás rendben bonyolódik.

Az alperes 2016. ősze óta lakik a Pilisvörösváron található családi házas ingatlanon, amely a tulajdonát képezi, és melyet a szigetmonostori ingatlan értékesítése után vásárolt. A megvásárolt telken alperes építkezett. Az így kialakított 96 négyzetméteres, téliesített faházban nappali, étkező, konyha, fürdőszoba, hálószoba, gyermekszoba helyiségek találhatók.

Az ingatlan rendbetétele, építése, rendezése folyamatosan zajlik. A ház bútorokkal megfelelően berendezett, felszerelt, a vízellátás, fűtés azon megfelelően biztosítva van.

A felek gyermeke 2017. februárja óta jár a Pilisvörösvári Tipegő Bölcsödébe. 2017. szeptemberétől a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvodába fog járni.

A gyermek jelenleg még pelenkás. A bölcsödéhez kapcsolódóan havi rendszeres kiadások nem merülnek Jel, felperes ezen kedvezményben részesül szociális helyzete miatt. Az étkezés, ruházkodás, egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kiadások mértéke mindösszesen a havi 40.000,-Ft-ot elérheti a gyermekkel összefüggésben.

A felperes 2017. márciusa óta az Auchan Magyarország Kft-nél dolgozik hétfőtől péntekig délelőtt 4 órás munkarendben. A havi nettó jövedelmének a mértéke az 50.000 - 55.000,-Ft/hó összeget éri el.

A gyermeket a felperes a bölcsődéből ebéd után hozza el. A napirendjében ezután alvási időszak következik, amelyet otthon kb. 2 óra időtartamban valósítanak meg.

A gyermek ellátása, táplálása, gondozása életkorának megfelelően működik, a felperesi anya a védőnő tanácsait mindig megfogadta, vele folyamatosan együttműködött. A gyermek mozgás- és értelmi fejlődése életkorának megfelelő. A védőnői szolgálattal az édesanya tartotta a kapcsolatot. A felperes szülői attitűdje a gyermek harmonikus fejlődését szolgálja.

A felperes kifelé forduló személyiség, átlagos szinten alkalmas a gyermek nevelésére, az alperes személyisége kissé diszharmonikusan fejlett, gyermeknevelési képessége az átlagosnál kissé gyengébb, de az alperes a kapcsolattartásra alkalmas, azt kizáró pszichés tünet nincs esetében.

Az alperes a felek életközösségének megszakadásától 2016. januárjáig mindösszesen 50.000,-Ft-ot teljesített gyermektartásdíjként a felperesnek, majd pedig 2016. februárjától kezdődően gyermektartásdij fizetési kötelezettségének havi 15.000,-Ft-os összegben tesz eleget. Alkalomszerűen előfordul, hogy különböző, a gyermek ellátását szolgáló termékeket (pelenka, bébiétel, cipő) vásárol.

Az alperes 2017. év januárjától kezdődően a gyermek számára megtakarítási számlán előbb havi 5.000 - 5.000,-Ft, majd 10.000,-Ft/hó összegeket gyűjt.

A felperes pontosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság az alperessel közös gyermek feletti szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlására őt jogosítsa fel.

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2015. április 01. napjától kezdődően havi 20.000,-Ft-os  mértékű gyermektartásdíj fizetésére.

Kérelmének indokaként arra hivatkozott, hogy a gyermek szükségletei a havi 20.000,-Ft-os összeget feltétlenül indokolják, a gyermek bölcsődés, a szükségleteinek alapszintű biztosítása is indokolja ezen mértékű gyermektartásdíj fizetését. Elismerte, hogy az alperes az életközösség megszakadását követően nem rendszeresen, de 2016. januárjáig 50.000,-Ft-ot  teljesített, azóta viszont havi 15.000,-Ft-os mértékben rendszeresen teljesíti a gyermektartásdíjat. Kérte, hogy a bíróság közvetlen bírósági felhívást bocsásson ki az alperesre vonatkozóan a gyermektartásdíj teljesítése érdekében.

Kérte, hogy a bíróság a kapcsolattartást az alperesi édesapa és a gyermeke között a gyermek 3. életévének betöltéséig folyamatos kapcsolattartásként a bíróság ideiglenes intézkedésében foglaltak szerint szabályozza, a gyermek 3-5. éves kora közötti időszakban páros szombatokon délelőtt 10.00 órától 14.00 óráig, páratlan vasárnap délelőtt 10.00 órától 14.00 óráig a felperesi lakóhelyről való elvitel, és az oda való visszavitel módján kerüljön sor a kapcsolattartásra, majd pedig a gyermek 5 éves korától kezdődően legyen minden páros héten hétvégén szombaton 10.00 órától vasárnap 14.00 óráig a kapcsolattartás.

Időszakos kapcsolattartásként a gyermek 3. életévének betöltéséig arra ne kerüljön sor a szabályozás jellegére tekintettel. Azt követően a páros ünnepek második napján délelőtt 10.00   órától 14.00 óráig történjen meg időszakos apai kapcsolattartás. A gyermek 5. életévének betöltését követően legyen ez a korábbi rend kiegészítve az őszi, téli, tavaszi szünidők fele idején, valamint nyáron 1 hétig zajló kapcsolattartással.

Perköltség igényt a felperes nem terjesztett elő.

A felperes pontosított kereseti kérelmének indokaként lényegében arra hivatkozott, hogy bár a kapcsolattartás megfelelően zajlik a gyermek és alperes között, de a gyermek nagyon elfárad az apával töltött 3 óra alatt.

Ezen kívül többször kiemelte, hogy alperes nem kellőképpen felelősségteljes szülő, illetve nem képes a gyermek valamennyi szükségletét felismerni. Nem vitatta, hogy érzelmi kapcsolat alakult ki az édesapa és gyermeke között, de a fokozatosság biztosítása, és az 5. életév betöltése álláspontja szerint az ott alvás lehetőségének biztosításához feltétlenül szükséges.

Az alperes ellenkérelmében nem ellenezte a felperes kereseti kérelmét a szülői felügyeleti jog gyakorlása tekintetében, azaz, hogy azt teljes körűen a felperes gyakorolja.

A gyermektartásdíjra irányuló kereseti kérelem vonatkozásában ellenkérelme az volt, hogy nem ellenezte, hogy 2015. április 01. napjától kezdődően havi 15.000,-Ft-os mértékű gyermektartásdíjat állapítson meg a bíróság, a felperesi kérelmet ezt meghaladó részében kérte elutasítani. Álláspontja szerint a rendelkezésére álló okiratok igazolják, hogy az alperes havi jövedelmének a mértéke ezen összegű gyermektartásdíj fizetését teszi lehetővé, és a gyermek szükségletei ezt az összeget indokolják. A felperes nem igazolt a havi 84.000,-Ft-os mértékű alperesi jövedelemnél nagyobb mértékű alperesi jövedelem fennálltát, így álláspontja szerint a gyermek szükségletei tükrében a 15.000,-Ft-os összeg megfelelő gyermektartásdijként.

Alperes hivatkozott arra, hogy anyagi helyzete miatt jelenleg éppen nem folytatja az építkezés, és alkalmi munkákat is keres. Volt rá példa, hogy 15.000 - 20 000,-Ft/hó összeget így még megkeresett.

Utalt arra, hogy korábban a blog-vezetés is biztosított számára bevételt. Kiemelte, hogy külön számlán tesz összegeket félre kislányának, és különböző vásárlásokkal is támogatja felperest.

A kapcsolattartás tekintetében viszontkeresetének indokaként hivatkozott arra, hogy az elvitel joga az alperest megilleti, az nem korlátozható, nincs olyan peradat, szakértői vélemény, vagy bármely más bizonyítási eredmény, amely azt indokolná, hogy az alperesnek ne legyen joga elvitellel gyakorolni a kapcsolattartást. E körben viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben azt kérte, hogy a gyermek 3 éves koráig minden héten pénteken déli 12.00 órától 18.00 óráig kerüljön sor kapcsolattartásra oly módon, hogy az alperes a gyermeket a felperestől a Pilisvörös vári Önkormányzat épülete előtt lévő téren veszi át, és az átadás-átvétel helyeként is ezen hely legyen megjelölve. Rögzítette, hogy az alperes lehetővé teszi, hogy ezeken a kapcsolattartásokon a felperes választása szerint részt vegyen. Ezen időszakban időszakos kapcsolattartásként a páros ünnepek második napján déli 12.00 órától 18.00 óráig terjedő kapcsolattartás szabályozását kérte.

A gyermek 3. életévének betöltését követően a folyamatos kapcsolattartás tekintetében viszontkeresetében azt kérte, hogy minden páros héten pénteken délután 16.00 órától 18.00 óráig az intézményből történö elhozatallal a felperesi lakóhelyre történő visszavitel útján kerüljön arra sor, minden páratlan héten pénteken délután 16.00 órától vasárnap délután 16.00 óráig kerüljön sor arra, hogy a gyermeket az intézményből az alperes elhozza, és a felperesi lakóhelyre viszi vissza a kapcsolattartási idő végén. Ezen időszakban az időszakos kapcsolattartást a páros ünnepek második napján déli 12.00 órától 18.00 óráig, illetőleg az őszi, téli, tavaszi szünidő fele idején, valamint a nyári szünet fele idején kéri szabályozni. Ez utóbbi vonatkozásában akként nyilatkozott, hogy a heti vagy kétheti váltást megfelelőnek tartja a nyári szünet vonatkozásában.

Az alperesnek perköltség igénye nem volt.

A felperes kereseti kérelme és az alperes viszontkereseti kérelme az alábbiak szerint részben alapos:

I.  A szülői felügyeleti jog gyakorlása

A Ptk.4:167.§ (1) bekezdése szerint a különélő szülök megállapodásának hiányában -kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

A (2) bekezdés szerint a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi, és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

A felek között a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében az eljárás során vita nem volt, a felperes kereseti kérelmének teljesítését az alperes nem ellenezte. A felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a szülői felügyeleti jogok teljes körű gyakorlására a bíróság őt jogosítsa fel.

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként rendelkezésre álló peradatok (környezettanulmány 6. sorszám alatt, pszichológus szakértői vélemény 35. sorszám alatt, védőnői vélemény 71. sorszám alatt) alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes által nem ellenzett felperesi kereseti kérelem szerinti döntés a gyermek érdeke, azaz amennyiben a felperes teljes körűen gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, az biztosítja a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését legkedvezőbben. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy az alperes nem is ellenezte ezen kérelem teljesítését, a bíróság a részletesebb bizonyítási eljárás lefolytatását e körben mellőzte, és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

II.        A kapcsolattartás

A Ptk.4:178.§ (1) bekezdése szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő, vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

A (2) bekezdés kimondja, hogy a gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság, vagy a gyámhatóság elérően nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

A Ptk.4:180.§ (1) bekezdése rögzíti, hogy a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről, vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen meghatározott időtartamra történő elvitelét. A gyermekkel időszakonként elsősorban az oktatási szünetek, és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet. és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A Ptk.4:180.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy a gyermek elvitelével felmerülő kiadások - ha a bíróság, vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

A Ptk.4:181.§ (1) bekezdése rögzíti, hogy a szülők közötti egyezség hiányában a kapcsolattartásról a bíróság kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt

A (2) bekezdés szerint a kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának életkörülményeinek, a szülök személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

A (3) bekezdés szerint a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

A Ptk.4:182.§ (1) bekezdése mondja ki, hogy a kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást, a (2) bekezdés pedig azt, hogy a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 6 hónapon belül pótolni kell.

A bíróság a kapcsolattartás szabályozása során a Ptk.4:178.§ (1) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezésből indult ki, mely szerint a gyermeknek önálló joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. amely jogosultság és kötelezettség a gyermekétől különélő szülőt is megilleti, illetőleg terheli.

A szabályozás során alaphelyzetként figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy a felek között az életközösség a gyermek 6 hónapos életkorában szakadt meg, amely időponttól kezdve különváltan éltek, és a gyermek születésétől kezdve a gondozási feladatokat a felperes egyedül látta el, az alperes abban tevőlegesen nem vett részt. Ilyen módon a gyermek gondozása körében felmerülő feladatok - különös tekintettel a gyermek életkorára is - (a gyermek táplálása, pelenkázása, fürdetése) elvégzésére vonatkozó gyakorlat hiánya döntő jelentőséggel bírt a szabályozás kezdeti szakaszában.

Éppen ezért a bíróság a fokozatosság elvének figyelembevételével szabályozta az eljárás során ideiglenes intézkedésként az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást, amelynek következtében a 2015. augusztusában megromlott viszony után 2016. januárjától kezdődően a gyermek és az édesapa kapcsolata egyre erősödött. Előbb a Városi Napos Oldal Szociális Központ Kapcsolati Szobájában felügyelt módon zajlott a kapcsolattartás, majd a kapcsolati szoba volt a kapcsolattartás helyszíne. Ezen alkalmak során - bő egy év alatt - szoros érzelmi kapcsolat alakult ki a gyermek és az édesapa között, amely megalapozta a kapcsolattartás módjának tovább fejlesztését. A szoros érzelmi kapcsolat tényét a felperes e körben tett nyilatkozatai (67. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv, 76. sorszám alatti előkészítő irat) kétséget kizáróan igazolták.

A kapcsolattartás szubjektív feltételei körében a felperes többször hivatkozott az alperes személyiségében rejlő problémákra a felelőtlenség témakörében.

A bíróság ehhez kapcsolódóan a felperes indítványára szakértői bizonyítást folytatott le (35. sorszám alatt). Az igazságügyi pszichológus szakértői véleményt aggálytalannak tekintette, azt az ítélkezésének alapjául elfogadta, mivel a bizonyítási eljárás további eredményével egybecseng. Nem tárt fel a szakértői vélemény az alperes személyiségében rejlő olyan problémát, amely a kapcsolattartásra való alkalmasságát kizárná, vagy korlátozná, így a bíróság úgy foglalt állást, hogy a szakértői véleményben kiemelt, az elvitellel gyakorolható kapcsolattartás feltételeként nevesített (35. sorszám alatti szakértői vélemény 8. oldal utolsó bekezdés) érzelmi kapcsolat nem vitás kialakulása lehetőséget biztosított a kapcsolattartás módjának továbbfejlesztésére. Ezért került sor a 80. sorszám alatti végzéssel az elvitel jogának biztosítására, amelynek megfelelően 2017. júniusától az édesapa minden héten szombaton 3 órában elvitellel gyakorolja a kapcsolattartást. A felek egyező előadása (81. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv) szerint állapítható az meg, hogy ez a mód messzemenően megfelelően zajló kapcsolattartást jelent a gyermek és az édesapa között következő fokozatként.

Mindezzel párhuzamosan a bíróság vizsgálta az alperes lakhatásának körülményeit, a kapcsolattartáshoz fűződő objektív körülmények meglétét.

Kétségtelen, hogy a szigetmonostori ingatlanba a víz nem került bevezetésre, azonban az alperes ezt az ingatlant értékesítette, és Pllisvörösváron vásárolt telket, amelyen építkezett. 2017. tavaszára a pilisvörösvári Ingatlanon zajló építkezés olyan állapotba került, hogy az elkészült épület alkalmas arra, hogy a gyermekkel az alperes ott tartózkodjon. Az ingatlan felszereltsége, berendezettsége a közel 3 éves életkorú gyermek számára megfelelő környezetet jelent a kapcsolattartások alkalmával (környezettanulmány 62. sorszám alatt, és fényképfelvételek 78. sorszám alatt).

Mindezen körülmények együttes értékelése mellett a bíróság a fokozatosság elvének figyelembevétele mellett látta szükségesnek és lehetségesnek a kapcsolattartás további bővítését. Az egyes továbblépési szakaszok időpontjának rögzítésekor a gyermek életkorára volt nyomatékosan figyelemmel. Ezért határozta meg konkrét dátummal az egyes szakaszok kezdetét és végét.

A bíróság úgy foglalt állást, hogy a 80. számú végzésben megkezdett kapcsolattartási mód, amely minden héten szombaton délelőtti 3 órás időtartamban teszi lehetővé az apa és a gyermek közötti találkozást, fél éves időtartam után biztosítja lényegében a bírói gyakorlathoz igazodó kéthetente hétvégén zajló kapcsolattartási rendre való „átállást” ugyanezen időtartam mellett.

Itt a bíróság arra volt figyelemmel, hogy a gyermek 2017. őszétől óvodába fog járni, amely beszoktatási folyamattal jár együtt, így az az érdeke a bíróság álláspontja szerint a gyermeknek, hogy a óvodába való beszoktatás alatt a kapcsolattartás maradjon az akkor zajló rendnek megfelelően addig, amíg az óvodai beszoktatás is megtörténik. Ez novemberre várhatóan lezajlik, így akkor van mód arra, hogy a kéthetente hétvégén zajló kapcsolattartásra való áttérés megtörténjen.

Kétségtelen tény, hogy ezen időpontig minden hét szombati napja érintett a kapcsolattartásban, amely nem biztosítja a teljes hétvégi program lehetőségét az együtt élő szülő és a gyermeke között, de a bíróság álláspontja szerint a gyermek érdekében szükséges volt ennek az időtartamnak az ekként való szabályozása.

2017. december 01. napjától kezdődően további fél év időtartam alatt zajlik kéthetente hétvégén 2X3 órában a kapcsolattartás a szombati és vasárnapi napokon.

Ezen időtartam elegendő a bíróság álláspontja szerint arra, hogy mind az édesapa, mind a gyermek és együtt élő szülő is az új rendhez megfelelően alkalmazkodjanak, hiszen a továbbiakban a kapcsolatrendszernek a működése ezen időbeosztáshoz fog igazodni.

A bíróság álláspontja szerint 2018. június 01. napjától 1 évig tartó időtartam alatt a 2 x 1 teljes napig zajló még ott alvás nélkül működő kapcsolattartási rend szabályozása a gyermek érdekében álló. A gyermek életkora a bíróság álláspontja szerint szükségessé teszi, hogy ez a következő fokozat 1 évig tartson, majd pedig 2019. június 01. napjától kezdődően a gyermekkel való kapcsolattartás kéthetente hétvégén ott alvással történhet meg. Ezen időszakra az apa és a gyermek közötti kapcsolat - a gondozási feladatok ellátását is beleértve - olyan fázisba kerül a bíróság álláspontja szerint, - az eddig zajlott fejlődés tükrében - amelynek következtében az alperes is képes a gyermek megfelelő ellátását, minden szülői beavatkozást igénylő téren megvalósítani.

A bíróság tehát úgy foglalt állást, hogy a per alatt zajló események alapján lehetséges meghatározni ezeket az időtartamokat, a továbblépés lehetősége biztosított az alperesnek a kapcsolattartáson való részvétele, a hozzáállása alapján, a gyermeki ragaszkodás tükrében.

A bíróság az időszakos kapcsolattartás szabályozása terén az adott időszakra jellemző folyamatos kapcsolattartási módból indult ki. Akképpen foglalt állást, hogy addig, amíg ott alvásra nem kerül sor, az időszakos kapcsolattartás keretében a páros ünnepek második napja került szabályozásra olyan időtartamban, ami az adott időszak folyamatos kapcsolattartására jellemző. Ezután az ott alvás lehetőségének biztosításától kezdődően az óvodai, iskolai őszi, téli, tavaszi szünidő és a nyári időszak kapcsolattartását is szabályozta.

Az őszi, téli, tavaszi szünidők fele idejének biztosítása időszakos kapcsolattartásként az óvodai időszaktól kezdődően megvalósítható azzal, hogy az óvoda időtartama alatt is az iskolai szünidőkre vonatkozó jogszabályban meghatározott szünidőknek megfelelő időtartam fele ideje illeti meg az édesapát.

A nyári szünet tekintetében a szünet időtartama vonatkozásában a fentiekben kifejtett elvet követve a bíróság úgy foglalt állást, hogy 3 hét, 3x1 hetes bontásban biztosítja a kapcsolattartás céljának megvalósulását.

A bíróság az adott időszakra jellemző folyamatos kapcsolattartási módhoz igazította a folyamatos kapcsolattartás pótlásának módját, illetőleg rendelkezett az időszakos kapcsolattartások pótlásáról is.            

A bíróság szükségesnek látta ítéletében rögzíteni, hogy az időszakos kapcsolattartás időtartama alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel.

A jogszabályi rendelkezés egyértelmű abban a körben (Ptk.4:180.§ (3) bekezdés), hogy a gyermek elvitelével kapcsolatban felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosult szülőt terhelik.

A bíróság nem látta indokát annak, hogy ettől eltérő rendelkezést hozzon, és annak sem, hogy a felek jelenlegi lakóhelyéül szolgáló városnak egy közterületét jelölje meg a gyermek átadásának helyeként. Nem merült fel peradat arra vonatkozóan ugyanis, hogy az együtt élő szülő a gyermekkel el kívánna költözni. Az pedig, hogy egy jövőben esetlegesen bekövetkező esemény a kapcsolattartás szabályozásánál tényként figyelembe legyen véve, nem lehetséges.

Mindezek alapján a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a kapcsolattartásról a Ptk. 4:180.§ (1) bekezdés -182.§ (2) bekezdés alapján.

III. Gyermektartás

A Ptk.4:214.§ rögzíti, hogy a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is, legfeljebb a 20. életévének betöltéséig érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

A Ptk.4:215.§ (1) bekezdése szerint a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye, vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

A Ptk.4:216.§ (1) bekezdése rögzíti, hogy a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (gyermektartásdíj).

A Ptk.4:218.§ (1) bekezdése szerint a gyermektartásdíjról a szülő megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

A (2) bekezdés rögzíti, hogy a gyermektartás meghatározása során figyelembe kell venni

a.) a gyermek indokolt szükségleteit,

b.) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét,

c.) a szülők háztartásába eltartott más - saját, mostoha, vagy nevelt - gyermeket, és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli,

d.) a gyermek saját jövedelmét; és

e.) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A (3) bekezdés mondja ki, hogy a gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

A (4) bekezdés szerint a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 %-ában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rend szerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző 1 évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

A gyermek a felperes gondozásában, nevelésében van, így a tőle különélő alperesi édesapa köteles a gyermek tartását pénzben tejesíteni, azaz gyermektartásdíjat fizetni a Ptk. 4:214.§, valamint 216.§ (1) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel.

A felperes az alperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének kezdő időpontja tekintetében az életközösségük megszakadását követő hónap első napját jelölte. A bíróság ezen kérelmet alaposnak találta, hiszen az nem volt vitás az eljárásban, hogy 2015. márciusában szakadt meg a felek között az életközösség, és azóta a gyermeket a felperesi anya gondozza, neveli, tőle az alperesi apa külön él. Ezért a bíróság 2015. április 01. napjától kezdődően kötelezte az alperest gyermektartásdíj fizetésére.

Nem volt vitás az eljárásban az sem, hogy az alperes 2016. januárjáig alkalomszerűen teljesített gyermektartásdíjat a felperes részére. Azt követően azonban havi 15.000,-Ft-os összeget fizetett ezen a címen (10., 25., 33., 46., 61., 67., 77., 81. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvek).

A bíróság az alperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének mértéke meghatározása során a Ptk. 4:218.§ (2) bekezdésében foglaltakat vette alapul, vizsgálta a bíróság a gyermek indokolt szükségleteit, a felek jövedelmi, vagyoni viszonyait is.

Megállapítható volt ennek során, hogy a felperes családi pótlékban részesül a gyermek után, a gyermeknek saját jövedelme nincs, illetőleg az alperesnek van a közös gyermeken kivül még egy gyermeke, aki 2017. február 28. napjáig volt kiskorú azzal, hogy az alperes saját előadása szerint gyermektartásdíjat a fia után a volt feleségének nem teljesített.

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye szerint a felek közös gyermekének szükségletei által indokolt kiadások a hasonló életkorú gyermekek kiadásaihoz igazodó mértékűek. Esetében többletkiadást jelentő egészségügyi probléma, illetőleg jelenleg olyan óvodai, iskolai tanulmányok folytatása sem valósul meg, ami többletkiadást jelentene. Ezzel együtt a bíróság a felperes által előterjesztett, és az alperes által lényegében nem vitatott gyermeki szükségletek körét az élelmezés, ruháztatás, az alap higiéniai ellátás biztosításához szükséges költségek körében havi 40.000,-Ft-os összegben mérlegeléssel állapította meg (63. sorszám alatti előkészítő irat, 81. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv).

A felek jövedelmi, vagyoni viszonyai körében rendelkezésre álltak az alperes jövedelemigazolása a jelenlegi munkáltatójától (28.sorszám alatt), amely alapján azt lehetett megállapítani, hogy a havi nettó jövedelmének a mértéke a 88.000,-Ft körüli összeget érte el.

Emellett azonban kétségtelen az a tény, hogy az alperes egészséges ember, aki olyan munkát végez, ami a számára 24 órás munkavégzés után 48 órányi szabadidőt biztosít. A végzettsége gimnáziumi érettségi és kereskedelmi szakképesítés, amely körülmények együttes értékelésével jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes képes, és köteles is egyben, hiszen kiskorú gyermekek, illetve most már egy kiskorú gyermek tartására köteles, a munkaerejét maximálisan kihasználni. Ez még akkor is igaz, ha az alperes építkezik, és az építkezést elsősorban saját fizikális erejével valósítja meg. Emellett maga hivatkozott arra (81. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv), hogy adott esetben van lehetősége munkavállalásra, amivel legalább 20.000,-Ft-os havi, de még akár annál nagyobb összeget is meg lehet keresni.

A bíróság álláspontja szerint köteles az alperes a munkaerejét megfelelően hasznosítani, megtenni mindent annak érdekében, hogy a gyermeke kiadásaihoz megfelelő mértékben hozzájáruljon.

A bíróság a gyermek szükségleteinek körében megállapítottakhoz igazodóan úgy foglalt állást, hogy az alperes által fizetendő gyermektartásdíj megfelelő mértéke a 20.000,-Ft-os összeg teljesítése - ami a gyermek érdekében áll - a gyermek megállapított szükségleteivel arányos, és az alperes a munkaerejének a megfelelő hasznosításával elérhető jövedelme tükrében teljesíteni is képes ezt az összeget. A 80.000,-Ft-ot meghaladó főállásból származó bevételén túl legalább 20.000,-Ft-ot alkalmi munkából saját előadása szerint is el tud érni, amely havi nettó 100.000,-Ft-os bevétel lehetőségét biztosítja. Ez az összeg pedig megfelel a Ptk. 4:218.§ (4) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezésnek, hiszen a 20.000,-Ft a 100.000,-Ft-nak 20 %-a.

Itt jegyzi meg a bíróság azt az alperes által hivatkozott körülményt (81. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv), hogy 2017. januárjától kezdődően előbb 5.000,-Ft, majd 10.000,-Ft-okat tesz félre egy megtakarítási számlán a gyermek érdekében. Ez azt jelenti, hogy képes a havi bevételéből ezen összeg gyűjtésére, amely feltétlenül támogatható apai magatartásnak minősül, hiszen előadása szerint a gyermekéről való jövőbeli gondoskodás érdekében képezi ezt a megtakarítást. Ugyanakkor a gyermekétől különélő szülő elsősorban tartásdíjat köteles teljesíteni, azaz a gyermeke számára a napi szükségletek biztosításához szükséges hozzájárulást köteles elsősorban biztosítani, és amennyiben ennek a teljesítésén túl van lehetősége megtakarítás képzésére, azt csak azt követően történhet meg.

Mindezekre tekintettel a bíróság az alperest 20.000,-Ft/hó gyermektartásdíj fizetésére kötelezte.

A bíróság a felperes kérelmére megkereste az alperes munkáltatóját a gyermektartásdíjnak az alperes jövedelméből történő levonása és felperesnek történő megfizetése végett a Vht.28.§ (1) bekezdése alapján.

A bíróság az alperes gyermektartásdíj hátralékát az általa teljesített, és a megállapított kötelezettség közötti különbözetként határozta meg. Az alperes 2016. februárjától kezdődően havi 15.000,-Ft-tal teljesítette a gyermektartásdijat, azt megelőzően 2015. április 01. napjától 2016. január 31. napjáig mindösszesen 50.000,-Ft-os mértékű teljesítést ismert el a felperes. Az alperes ezen összeget meghaladó teljesítést nem igazolt.

A bíróság álláspontja szerint az általa hivatkozott felperes által fizetendő telefonszámla mértéke, illetőleg a felperes által vitatott mértékű és jellegű ruhaneműkre való költés a gyermektartásdíj hátralékban nem számolható el azzal együtt, hogy az alperes utóbb maga is elállt ezen beszámítási kérelmétől.

2015. április 01. napjától 2017. június 28. napjáig 27 hónap telt el. Ezen idő alatt alperesnek 27 x 20.000 = 540.000,-Ft-ot kellett volna fizetnie gyermektartásdíjként.

Ezzel szemben teljesített 50.000 + 17 x 15.000 = 305.000,-Ft-ot.

Ezért 540.000 - 305.000 = 235.000,-Ft hátraléka keletkezett a gyermektartásdíj vonatkozásában.

A bíróság az alperes részére a Pp.217.§ (3) bekezdése alapján a hátralék megfizetésére részletfizetést engedélyezett.

A bíróság a perköltség viseléséről a Pp.81.§ (1) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezés alapján határozott. A bíróság a pervesztesség-pernyertesség arányát mérlegeléssel a per tárgyát képező kérelmek összességét figyelembe véve 50-50 %-os mértékben határozta meg. Ezért mind az egyes kereseti kérelmek tárgyi költségfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték, mind pedig a felmerült egyéb költség (szakértői díj) viseléséről ennek arányában rendelkezett akként, hogy azt egymáshoz képest egyenlő arányban kötelesek a peres felek viselni.

A szülői felügyeleti jog gyakorlása iránti kereseti kérelemhez kapcsolódó eljárási illeték mértéke 21.000,-Ft, a gyermektartásdíj megállapítása iránti kereseti kérelemhez kapcsolódó eljárási illeték mértéke 15.000,-Ft, amelyre tekintettel a feleket terhelő költség (21.000 + 15.000 = 36.000/2 =) 18.000,-Ft.

Az eljárásban 70.231,-Ft-os mértékű szakértői költség merült fél, amelyet a Magyar Állam előlegezett meg, és amelyet a fent kifejtettek alapján a peres felek egymás között egyenlő arányban viselnek.

A bíróság a költségviselések körében figyelemmel volt arra, hogy a felperes teljes személyes költségmentességben részesül, így az ő terhén fennálló költséget a Magyar Állam viseli a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 14.§-ában foglalt jogszabályi rendelkezés alapján.

Az ítélet a folyamatos gyermektartásdíj vonatkozásában a Pp.231.§. a.) pontja alapján előzetesen végrehajtható.

A bíróság rögzíti, a Pp.156.§ (8) bekezdésében foglaltak alapján az ítélet jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés hatályát veszti.

A fellebbezés lehetőségét a Pp.233.§ (1) bekezdése biztosítja, mig a fellebbezésről szóló tájékoztatás a Pp.220. § (3) bekezdésén alapul.

Budapest, 2017. év június hó 28. napján

Dr. Smid Erika s.k. bíró