Volt egyszer egy Apa

Mivel alig van időm a blogírásra, ezért sajnos nemcsak késve, de csak csökkentett tartalommal tudok megemlékezni a másfél héttel ezelőtti kapcsolattartásról. Ezen három megemlítendő esemény történt: Az egyik, hogy Dóri magával hozott pár régi játékot, melyek egy zsákban sinylődtek éveken át. Ezeket az első és második szülinapjára kapta tőlem, de Anya szerint mivel már nem játszott velük, ezért kikerültek az erkélyre, mert foglalták a helyet a lakásban.  Amikor Dóri kiöntötte a zsák tartalmát a szoba közepére, akkor csodálkozva vette tudomásul, hogy mennyi-mennyi klassz játéka van, amelyekről nem is tudott (vagy legalábbis megfeledkezett róluk).  A műanyag szaxofont órákig fújta Ezután kénytelen voltam neki elmesélni, hogy e játékokat milyen körülmények között kapta meg tőlem anno (amikor Anya tiltotta tőlem), így a játszadozás átment egyfajta nosztalgiázásba és sztorizgatásba.  Ezt a népviseletbe öltözött babát a kapualjban  adhattam...

A január igazi jégvarázsos eseményekkel zárult: köztudott ugyanis, hogy Dóri mennyire imádja a Jégvarázs című mesefilmet és főhöseit, amelyet ráadásul még azzal is tetézett, hogy... hogy is mondjam... megtanult jégkorizni? PÉNTEK A péntek esténk úgy indult, hogy nem az oviból vittem el, hanem a helyi művelődési házból, ahol az ovisoknak tartottak jelmezbált, azaz farsangot. Dóri az alkalomra Elza hercegnőnek öltözött, amely bár nagyon édesre sikerült, de mégsem volt akkora öröm, mint ahogy erre számított. Eleinte még jól indult a buli: a gyerekek felvonultak, énekeltek a teremben, majd kis rohangászással, kergetőzéssel folytatták a mókát. Dóri és a barátnője, mint Elza és Hófehérke Viszont ezután Dórinak - és a kicsiknek - el kellett hagyniuk a parkettet, mert a "nagyok" előadtak egy táncot. Dóri bármennyire is szeretett volna ezen részt venni, sajnos nem lehetett, mert ez kifejezetten a nagyobb gyerekek előadása volt. Állítólag az oviban is csa...