Az Ördög nem alszik
Ismét olyan témával jelentkezem, amely alkalmas a nyugodt lelkek felzavarására. Nem terveztem megemlíteni az alábbi kis sztorit, de kénytelen vagyok, mert igencsak beleszól a lányom és a köztem való kapcsolattartásba.
A történet a következő:
Mint tudjuk, kéthetenként esedékes a kapcsolattartásom, ami péntek estétől vasárnap estig tart. Ezen felül legutóbb úgy alakult a nyáriszünetünk Dórival, hogy miután vasárnap hazavittem őt a szokásos kapcsolattartásról, következő hét csütörtökén elindultunk nyaralni. Amikor hazaértünk egy hét múltán, akkor hétvégén ismét következett egy kapcsolattartás, hiszen a visszahozatal páros hétre esett.
Nos, Anyának ez nem tetszett, merthogy - idézem: "Dóri túl sokat van nálad és alig látom őt". Elmondtam neki, hogy jogomban áll elvinni a gyermekemet nyaralni, s nem tehetek róla, hogy azt megelőzően és követően vannak a kapcsolattartások időpontjai. Hozzátettem, hogy anno ő akart engem elhagyni, amivel vállalt minden kockázatot és következményt, amibe egy ilyen is beletartozik, minthogy vannak kötelességei a gyermek apját illetően is.
Anyuci olyan "hisztit" csapott emiatt, hogy végül beadtam a derekam: jó-jó, ezen a hétvégén nem viszem el a gyereket, viszont a következő héten pótoljuk valahogy. Az ügy tehát rendeződött, s lenyugodtak a kedélyek.
Igen ám, de a nyáron háromszor van szünidőm a gyerekkel:
- Június 20-tól 27-ig (ekkor voltunk egy hetet Horvátországban),
- Július 7-től 14-ig (ezen a héten dolgoznom kellett, így Dórival a munkahelyemen nyaraltunk),
- Augusztus 7-től 14-ig (amely időt ismét valami vagány helyen tervezem eltölteni).
Ma felhívtam Anyát telón. Már nem emlékszem miért, de talán nem is lényeges. Viszont lényeges az, amit ő a telefonban elmondott, miszerint bent járt a Gyámhatóságon, ahol azt mondták neki, hogy a nyáriszünet idején (ami két és fél hónap) nem jár nekem a kapcsolattartás, merthogy ez a fránya háromszor egy hét időszakos kapcsolattartás van helyette.
Mi van?!
És ez komoly: Anya bement a Gyámhatóságra panaszkodni, ahol az egyik gyámügyes elültette a fejében azt, amit fentebb már írtam, hogy ha nyaralni viszem a gyereket, akkor abban a hónapban nem jár számomra a kapcsolattartás. Stimt? Legalábbis Anya ezt állítja, hogy ők mondták neki.
Már az is jó kérdés, hogy Anya vajon mit akar a Gyámügyön? Talán csak nem valami szemétségen töri ismét a fejét, hogy nekem keresztbe tegyen?
Az Ördög nem alszik, bassza meg, képtelen bevágni a szunyát...
Mielőtt idéznék a bírósági ítéletünkből, tisztázzunk két alapfogalmat:
Folyamatos kapcsolattartás: a rendszeres (esetemben a kéthetenkénti) kapcsolattartás.
Időszakos kapcsolattartás: a rendszertelen kapcsolattartás, vagyis a nyári, téli, tavaszi és őszi szünidők, valamint a piros napos ünnepek másnapja.
A bírósági ítélet pedig ekképpen szól:
Elolvastuk, ugye?
És ugye megvan az is, hogy mit jelent az "időszakos" és mit a "folyamatos" kapcsolattartás?
Ha igen, akkor rögtön érthetővé válik, hogy mi a problémám Anya ismételt szemétkedésével kapcsolatban: az, hogy képtelen értelmezni egy egyszerű szöveget.
A bíróság elsőfokú ítélete rámutat, hogy mikor válik esedékessé, azaz mettől meddig tart az időszakos kapcsolattartás (például augusztus 7-től augusztus 14-ig), ami alatt...
ÉS EZT FIGYELJÉTEK!
...szünetel a folyamatos kapcsolattartás!
Ennyi és nem több!
Magyarán:
HA ÉPP AZ IDŐSZAKOS KAPCSOLATTARTÁSRA ESIK A FOLYAMATOS KAPCSOLATTARTÁS, AKKOR UTÓBBIT SZÜNETELTETNI KELL, HISZEN EGY IDŐBEN NEM LÉTEZHET KÉT ESEMÉNY!!!
Ha a szokásos láthatás a szünidőre esik, akkor a szünidő felülírja a láthatást, amit még csak pótolni sem kell, tehát az szünetelni fog. Szerintem annyira egyértelmű az egész, hogy ennél egyértelműbben már nem is lehetett volna megfogalmazni, de Anya valamilyen sugallatra mégis úgy értette az ítéletben foglaltakat, hogy az időszakos kapcsolattartás az egész iskolai tanítási szünetre értendő, miáltal például júniusban már el se vihettem volna a gyereket hétvégére - és ezt egészen addig, amíg a tanítási szünet tart, azaz szeptember elejéig. Vagyis a gyerekből havi lebontésban csupán egyetlen hetet kaphatok a négyből - szerinte.
Hiába hívtam fel rá a figyelmét, hogy mi mit jelent a megfogalmazásban, mert szerinte én nem értek semmit és neki van igaza.
Tényleg neki?
Úgy vélem, hogy a Bíróság elég egyértelműen fogalmaz az időszakos és a folyamatos kapcsolattartást illetően, amikor előbbinek pontosan megadja az időszakát. Nem azt írják, hogy "az időszakos kapcsolattartás a nyári tanítási szünet idején...", hanem azt, hogy "időszakos kapcsolattartásként megilleti alperest (...) nyáron három hét, háromszor egy hetes bontásban", amelynek idejét pontosítja is, amikor megadja az időpontokat (június 20-27, július 7-14, augusztus 7-14). Tehát az időszakos kapcsolattartás az az időpont, amikor a nyaralásunk történik. Nem előtte, sem utána, hanem abban a nyomorult időpontban, amit a Bíróság megállapított. Nem az egész nyárról (tanítási szünetről) van szó az ítéletben, hanem csupán azokról a hetekről, amikor időszakosan nyaralhatok a lányommal.
EZ JELENTI AZ IDŐSZAKOSAT és nem más!
Máskülönben pedig a folyamatos kapcsolattartásom kőbe van vésve: minden második hétvégén péntek estétől vasárnap estig! Ezt nem írja és nem is írhatja felül a vakáció, hiszen Dóri édesapja vagyok, akinek jár a lányával való kapcsolattartás, valamint a szünidőkben való közösen eltöltött szünet!
Ezt nem lehet jobban megfogalmazni, hogy érthető legyen a lényeg.
- Anya szerint döntenem kéne, hogy nyaralni viszem el a gyereket vagy inkább a hétvégi kapcsolattartást választom???
- Vagy szerinte nem jár nekem a nyáriszünet, ha a (kőbe vésett) hétvégi kapcsolattartásomat választom? Vagy ezt, vagy azt kell választanom, de a kettő együtt nem megy?
- Ha elviszem Dórit a hétvégére, akkor a szünidőről már ne is ábrándozzak?
- Ennyire luxus volna, hogy egy apa elvihesse a lányát nyaralni a szokásos kapcsolattartásokon túl is?
- Vajon ezt igazságosnak tartja? Szerinte ez így jó, így a helyénvaló?????????
És még valami: TÉNYLEG A GYÁMHATÓSÁG MONDTA NEKI EZT A BANÁLIS FASZSÁGOT, VAGY CSAK KITALÁLTA AZ EGÉSZET?!
A bejegyzésem végén azért idézek jogi oldalakat is:
Folyamatos kapcsolattartás
A kapcsolattartásra vonatkozó részletes rendelkezéseket a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek értelmében a kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás. Ez utóbbi magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.
Kiegészítés:
Fontos tudni, hogy a jogerős ítélet vonatkozó rendelkezése összhangban áll a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló Hágában, 1980. október 25-én kelt és az 1986. évi 14. tvr.-rel kihirdetett Egyezmény 5. cikkében foglaltakkal is, mely szerint a láthatási (kapcsolattartási) jog magában foglalja a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről egy másik helyre korlátozott időtartamra történő elvitelének jogát. Az Egyezmény ezt a jogot nem szűkíti le a szülői felügyeletet gyakorló szülő tartózkodási helye szerinti államra.
A jogerős ítélet kapcsolattartásra vonatkozó hivatkozott rendelkezése nem sérti a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 284. számú, a gyermek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos állásfoglalását sem. Az a kitétel ugyanis, mely szerint jogellenes a külföldre vitel, ha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, csak arra az esetre vonatkozik, ha a különélő szülők kapcsolattartásra vonatkozó megállapodása vagy megállapodás hiányában a gyámhivatal, illetve a bíróság döntése nem tartalmaz rendelkezést a kapcsolattartás esetleges külföldön történő gyakorlásáról, amikor a külföldi nyaralás csak a gyermeket gondozó szülő hozzájárulásával lehetséges.
A történet a következő:
Mint tudjuk, kéthetenként esedékes a kapcsolattartásom, ami péntek estétől vasárnap estig tart. Ezen felül legutóbb úgy alakult a nyáriszünetünk Dórival, hogy miután vasárnap hazavittem őt a szokásos kapcsolattartásról, következő hét csütörtökén elindultunk nyaralni. Amikor hazaértünk egy hét múltán, akkor hétvégén ismét következett egy kapcsolattartás, hiszen a visszahozatal páros hétre esett.
Nos, Anyának ez nem tetszett, merthogy - idézem: "Dóri túl sokat van nálad és alig látom őt". Elmondtam neki, hogy jogomban áll elvinni a gyermekemet nyaralni, s nem tehetek róla, hogy azt megelőzően és követően vannak a kapcsolattartások időpontjai. Hozzátettem, hogy anno ő akart engem elhagyni, amivel vállalt minden kockázatot és következményt, amibe egy ilyen is beletartozik, minthogy vannak kötelességei a gyermek apját illetően is.
Anyuci olyan "hisztit" csapott emiatt, hogy végül beadtam a derekam: jó-jó, ezen a hétvégén nem viszem el a gyereket, viszont a következő héten pótoljuk valahogy. Az ügy tehát rendeződött, s lenyugodtak a kedélyek.
Igen ám, de a nyáron háromszor van szünidőm a gyerekkel:
- Június 20-tól 27-ig (ekkor voltunk egy hetet Horvátországban),
- Július 7-től 14-ig (ezen a héten dolgoznom kellett, így Dórival a munkahelyemen nyaraltunk),
- Augusztus 7-től 14-ig (amely időt ismét valami vagány helyen tervezem eltölteni).
Ma felhívtam Anyát telón. Már nem emlékszem miért, de talán nem is lényeges. Viszont lényeges az, amit ő a telefonban elmondott, miszerint bent járt a Gyámhatóságon, ahol azt mondták neki, hogy a nyáriszünet idején (ami két és fél hónap) nem jár nekem a kapcsolattartás, merthogy ez a fránya háromszor egy hét időszakos kapcsolattartás van helyette.
Mi van?!
És ez komoly: Anya bement a Gyámhatóságra panaszkodni, ahol az egyik gyámügyes elültette a fejében azt, amit fentebb már írtam, hogy ha nyaralni viszem a gyereket, akkor abban a hónapban nem jár számomra a kapcsolattartás. Stimt? Legalábbis Anya ezt állítja, hogy ők mondták neki.
Már az is jó kérdés, hogy Anya vajon mit akar a Gyámügyön? Talán csak nem valami szemétségen töri ismét a fejét, hogy nekem keresztbe tegyen?
Az Ördög nem alszik, bassza meg, képtelen bevágni a szunyát...
Mielőtt idéznék a bírósági ítéletünkből, tisztázzunk két alapfogalmat:
Folyamatos kapcsolattartás: a rendszeres (esetemben a kéthetenkénti) kapcsolattartás.
Időszakos kapcsolattartás: a rendszertelen kapcsolattartás, vagyis a nyári, téli, tavaszi és őszi szünidők, valamint a piros napos ünnepek másnapja.
A bírósági ítélet pedig ekképpen szól:
"2019. június 01. napjától kezdődően időszakos kapcsolattartásként megilleti alperest a páros ünnepekre vonatkozó kapcsolattartáson túl az óvodai, iskolai őszi, téli, tavaszi szünidők fele ideje valamint nyáron három hét, háromszor egy hetes bontásban.
A peres félek minden év május hó 31. napjáig az időszakos kapcsolattartások pontos időpontjában kötelesek egymással megállapodni.
Ennek hiányában az őszi, téli, tavaszi szünidei kapcsolattartás az adott szünidő első felében egybefüggően, míg nyáron június hó 20. napjától június hó 27. napjáig, július hó 07. napjától július hó 14. napjáig, majd augusztus hó 07. napjától augusztus hó 14 napjáig egybefüggően illeti meg az alperest a kezdő nap reggel 9.00 órájától a záró nap délután 18.00 órájáig a folyamatos kapcsolattartás módjának megfelelően.
A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt, őszi, téli tavaszi szünidei kapcsolattartást az adott szünidő második felében, mig a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt nyári szünidei kapcsolattartást az akadály megszűnését követő naptól kezdődően kell pótolni.
Az időszakos kapcsolattartás időtartama alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel"
Elolvastuk, ugye?
És ugye megvan az is, hogy mit jelent az "időszakos" és mit a "folyamatos" kapcsolattartás?
Ha igen, akkor rögtön érthetővé válik, hogy mi a problémám Anya ismételt szemétkedésével kapcsolatban: az, hogy képtelen értelmezni egy egyszerű szöveget.
A bíróság elsőfokú ítélete rámutat, hogy mikor válik esedékessé, azaz mettől meddig tart az időszakos kapcsolattartás (például augusztus 7-től augusztus 14-ig), ami alatt...
ÉS EZT FIGYELJÉTEK!
...szünetel a folyamatos kapcsolattartás!
Ennyi és nem több!
Magyarán:
HA ÉPP AZ IDŐSZAKOS KAPCSOLATTARTÁSRA ESIK A FOLYAMATOS KAPCSOLATTARTÁS, AKKOR UTÓBBIT SZÜNETELTETNI KELL, HISZEN EGY IDŐBEN NEM LÉTEZHET KÉT ESEMÉNY!!!
Ha a szokásos láthatás a szünidőre esik, akkor a szünidő felülírja a láthatást, amit még csak pótolni sem kell, tehát az szünetelni fog. Szerintem annyira egyértelmű az egész, hogy ennél egyértelműbben már nem is lehetett volna megfogalmazni, de Anya valamilyen sugallatra mégis úgy értette az ítéletben foglaltakat, hogy az időszakos kapcsolattartás az egész iskolai tanítási szünetre értendő, miáltal például júniusban már el se vihettem volna a gyereket hétvégére - és ezt egészen addig, amíg a tanítási szünet tart, azaz szeptember elejéig. Vagyis a gyerekből havi lebontésban csupán egyetlen hetet kaphatok a négyből - szerinte.
Hiába hívtam fel rá a figyelmét, hogy mi mit jelent a megfogalmazásban, mert szerinte én nem értek semmit és neki van igaza.
Tényleg neki?
Úgy vélem, hogy a Bíróság elég egyértelműen fogalmaz az időszakos és a folyamatos kapcsolattartást illetően, amikor előbbinek pontosan megadja az időszakát. Nem azt írják, hogy "az időszakos kapcsolattartás a nyári tanítási szünet idején...", hanem azt, hogy "időszakos kapcsolattartásként megilleti alperest (...) nyáron három hét, háromszor egy hetes bontásban", amelynek idejét pontosítja is, amikor megadja az időpontokat (június 20-27, július 7-14, augusztus 7-14). Tehát az időszakos kapcsolattartás az az időpont, amikor a nyaralásunk történik. Nem előtte, sem utána, hanem abban a nyomorult időpontban, amit a Bíróság megállapított. Nem az egész nyárról (tanítási szünetről) van szó az ítéletben, hanem csupán azokról a hetekről, amikor időszakosan nyaralhatok a lányommal.
EZ JELENTI AZ IDŐSZAKOSAT és nem más!
Máskülönben pedig a folyamatos kapcsolattartásom kőbe van vésve: minden második hétvégén péntek estétől vasárnap estig! Ezt nem írja és nem is írhatja felül a vakáció, hiszen Dóri édesapja vagyok, akinek jár a lányával való kapcsolattartás, valamint a szünidőkben való közösen eltöltött szünet!
Ezt nem lehet jobban megfogalmazni, hogy érthető legyen a lényeg.
- Anya szerint döntenem kéne, hogy nyaralni viszem el a gyereket vagy inkább a hétvégi kapcsolattartást választom???
- Vagy szerinte nem jár nekem a nyáriszünet, ha a (kőbe vésett) hétvégi kapcsolattartásomat választom? Vagy ezt, vagy azt kell választanom, de a kettő együtt nem megy?
- Ha elviszem Dórit a hétvégére, akkor a szünidőről már ne is ábrándozzak?
- Ennyire luxus volna, hogy egy apa elvihesse a lányát nyaralni a szokásos kapcsolattartásokon túl is?
- Vajon ezt igazságosnak tartja? Szerinte ez így jó, így a helyénvaló?????????
És még valami: TÉNYLEG A GYÁMHATÓSÁG MONDTA NEKI EZT A BANÁLIS FASZSÁGOT, VAGY CSAK KITALÁLTA AZ EGÉSZET?!
A bejegyzésem végén azért idézek jogi oldalakat is:
Folyamatos kapcsolattartás
A folyamatos (rendszeres) kapcsolattartás (korábbi elnevezése: láthatási jog) gyakorisága, tartama nincs jogszabályban rögzítve. Ez e körben kialakult bírósági vagy gyámhivatali szabályozási gyakorlat szerint általában minden hétvégén illeti meg a különélő szülőt a folyamatos kapcsolattartási jog. azonban semmi akadálya, hogy a különélő szülő gyakoribb találkozásokat kérelmezzen.Időszakos kapcsolattartásAz időszakos kapcsolattartás azt jelenti, hogy a gyermekétől különélő szülő a páros ünnepek (húsvét, pünkösd, karácsony) másnapján és az óvodai vagy iskolai szünetek fele idejében magával viheti a gyermeket.
A fentiekben nem azt írják, hogy egyik üti a másikat, sem azt, hogy választanom kell a kettő közül, hanem egyértelműen rávilágít, hogy "magával viheti a gyermeket", azaz egyfajta plusz jogot ad a kezembe, amellyel élhetek.A kapcsolattartásra vonatkozó részletes rendelkezéseket a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek értelmében a kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás. Ez utóbbi magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.
---------
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a Gyámhatóságokról
27. §
(2) A kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és a felügyelt kapcsolattartás.
(3) A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja
a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (a továbbiakban: meglátogatás),
b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és
c) a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást - így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot -, az ajándékozást és a csomagküldést.
(4) Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, a külföldre vitel lehetőségével.
(5) Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak
a) az időszakos kapcsolattartás ideje alatt
---------
Ha a folyamatos kapcsolattartás az időszakosba esik, akkor a folyamatost nem kell pótolni. Ez is azt bizonyítja, hogy jogilag nincs szó a kétféle kapcsolattartás különválasztásáról, hiszen azok párhuzamosan haladnak egymás mellett, hacsak a folyamatos bele nem esik az időszakos idejébe:
---------
(5) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével és a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdés b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.
---------
Olvassuk egybe a vastagított részt, s akkor érthetőbbé válik, hogy mire gondolt a jogalkotó.
Ha Anyának lenne igaza - miszerint a tanítási szünetben nem jár a kéthetenkénti kapcsolattartás -, akkor nem rendelkezett volna arról a jogalkotó, hogy az időszakosba eső folyamatost nem kell pótolni!
TEHÁT A FOLYAMATOS HALAD A SAJÁT MEDRÉBEN MINDVÉGIG, ÁM HA A DÁTUM ÉPP A BÍRÓSÁG ÁLTAL MEGHATÁROZOTT IDŐSZAKOS IDŐPONTJÁBA ESIK, AKKOR AZT NEM KELL PÓTOLNI.
Ennél jobban már tényleg nem tudom elmagyarázni a lényeget, úgyhogy be is fejezem mára az okoskodást.
Anya állítólag még utána jár az egésznek, hogy ki mit értett félre, de gyanítom, hogy nem fog bocsánatot kérni, ha netán tévedett.
Hogy ennek az egész szívózásnak mi értelme van, nem tudom. Fáj neki, hogy elviszem nyaralni a gyermekem? Irigykedik?!
Nem ám örülne, hogy a gyerekének olyan apja van, aki törődik vele, ráadásul még nyaralni is elviszi, amit ugyebár ő nem tesz meg, mert nincs rá pénze.
Csak elmondom, hogy értse: nekem is csak abból van rá manim, hogy minden nap dolgozom! MINDEN NAP, reggeltől estig, estétől reggelig. Most is a munkahelyemen vagyok és gyakorlatilag harmadik napja lesz majd holnap reggel, hogy nem voltam otthon!
A hónap 24 napján dolgozom, ki tudja hány órában. Nem 8-ban, elárulom. Mindezt azért, hogy a kislányunk nyaralhasson. Meghoztam ezt az áldozatot a lányom boldogságáért, míg Anya ennek akar keresztbe tenni. Ő nem viszi el sehová, de ha én el tudom, azt úton-útfélen gátolja. Most épp ezzel, hogy a Gyámhatóságon keresztül próbálja meg félreértelmezni a bíróság ítéletét.
MIÉRT CSINÁLJA MINDEZT???
Egyet mondhatok még a végére: vigyázzatok, mert az Ördög nem alszik!
Kiegészítés:
Fontos tudni, hogy a jogerős ítélet vonatkozó rendelkezése összhangban áll a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló Hágában, 1980. október 25-én kelt és az 1986. évi 14. tvr.-rel kihirdetett Egyezmény 5. cikkében foglaltakkal is, mely szerint a láthatási (kapcsolattartási) jog magában foglalja a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről egy másik helyre korlátozott időtartamra történő elvitelének jogát. Az Egyezmény ezt a jogot nem szűkíti le a szülői felügyeletet gyakorló szülő tartózkodási helye szerinti államra.
A jogerős ítélet kapcsolattartásra vonatkozó hivatkozott rendelkezése nem sérti a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 284. számú, a gyermek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos állásfoglalását sem. Az a kitétel ugyanis, mely szerint jogellenes a külföldre vitel, ha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, csak arra az esetre vonatkozik, ha a különélő szülők kapcsolattartásra vonatkozó megállapodása vagy megállapodás hiányában a gyámhivatal, illetve a bíróság döntése nem tartalmaz rendelkezést a kapcsolattartás esetleges külföldön történő gyakorlásáról, amikor a külföldi nyaralás csak a gyermeket gondozó szülő hozzájárulásával lehetséges.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése