Felügyelet nélkül

Április 22-én volt az első olyan alkalmunk, hogy felügyelet nélkül lehettünk együtt a kislányommal! Se Felügyelő, se Anyuci, se rejtett kamerák, se Délibáb, hanem csak mi: én és a kislányom :)

E két óra ugyanolyan jó volt, mint az ezt megelőző felügyelt órák, csupán annyi különbséggel, hogy birtokba vehettük a kanapét is, amelyen korábban a Felügyelőnk foglalt helyet :)


Párnacsata közben

A találkozó különlegességét az adta, hogy e napon mutattam be a lányomnak Tejszínhab bácsit. Még sosem találkoztak, de elég hamar megszerették egymást:


Arcára van írva a boldogság

A kislányom olyan örömmel falta a habot, hogy a hatására könnybe lábadt a szemem. Ahogy az a fenti képen is látszik, ismét egy újdonságot mutattam be neki, amit viccesen ismertettem meg vele. Ezután került hab a nyelvére, majd az ujja hegyére, majd ismét a nyelvére, és csomószor a tenyerébe is.


A somlyói galuska se megy le hab nélkül

Tehát e napon a tejszínhabé volt a főszerep, amely mellett helyet foglalt Gyurma néni is, mint régi ismerős. A gyurmázás már egész jól megy neki és egyre több időt tölt vele. Azt hiszem imádja :)

De azért vettem egy újabb játékot is, méghozzá egy öreg klasszikust:


Az elmaradhatatlan játékmotor

A motorozás nagyon tetszett neki, csak épp a lába nem ért le annyira, hogy érdemben hajtani tudja. Ezért bármennyire is erőltette, végül nem jutott vele sehová. Sebaj, mert hamarosan belenő (illetve ránő), s akkor majd nem lehet róla levakarni!

Azon gondolkodom épp, hogy az épülendő házam körül kéne csinálnom neki egy pályát, amin kedvére száguldozhatna nyaranta. 

Istenem, de jó volna már, ha kész lenne az otthonom. Az otthonunk...

Gyakorlatilag jól telt ez a "nap" is, bár lehetett volna jobb, ha inkább odakint kirándulhattunk volna. Milyen hatással lenne rá egy hatalmas erdő? Abban még úgy sem járt, így biztos elámulna rajta.

Kis tündérem; még hatot kell aludnunk és ismét a tied vagyok :)


Megjegyzések