Kommunikációs hiba

A kislányommal való tizedik találkozásom május 4-én lett volna, de elhalasztottuk egy nappal későbbre, mert képtelenek voltunk a rendes kommunikációra. Úgy vélem, hogy részemről minden oké volt, de mivel semmi sem egyértelmű ebben, ezért az Olvasóra bízom, hogy döntse el maga.

A helyzet a következő: 

A kapcsolattartást megelőző napon, azaz kedden írtam egy SMS-t az exemnek:

"Csütörtökön 10-re jó nektek a láthatás?"

Mire ő:

"Igen, jó. Akkor nem holnap megyünk"

Én: 

"Légyszi zsírozd le a Vezetővel
(a Családsegítő vezetőjével, aki a kapcsolattartásunkat felügyeli)

Ő:

"Hívd fel te. Holnap elvileg várnak minket. Te változtattál időpontot, beszélj velük"

Tehát az időpont átrakását rám bízta, ez egyértelmű. 

Én pedig csak azért nem hívtam fel az illetőt, mert közben sikerült átszerveznem a dolgaimat úgy, hogy végül a 4-ei időpont megfelelt az eredeti megállapodásnak.

Másnap elkészültem a meglepetésemmel, amit feltettem a kocsi tetejére. Lekötöztem, majd elmentem megvenni az aznapi finomságokat. Ezután a kocsival szépen be is álltam a Családsegítő parkolójába, ahogy szoktam, de a gyermekemet és anyját hiába vártam, nem érkeztek meg. Az órámra pillantva megállapítottam, hogy pontosan 10 óra van, de ők még nincsenek sehol. 

Fogtam a telefonom, hogy felhívjam őt, de nem vette fel, sőt, a második csöngésnél ki is nyomta. Arra gondoltam, hogy épp most fordulnak be a kapun és ezért nyomta ki, de nem voltak sehol, ezért ismét megcsörgettem, amit ismételten kinyomott.

Ekkor már leesett, hogy valószínű kavarás van a dologban és egyáltalán nem számíthatok a jelenlétükre, így besétáltam a Felügyelőnkhöz, hogy meginformáljam őt a továbbiakról.

A Felügyelőnk elmondta, hogy az exem felhívta őt telefonon és közölte, hogy a 4-ei dátum nem jó, hanem halasszuk azt el, egy nappal későbbre, vagyis 5-ére. Csodálkozott, hogy én nem tudok róla, mire megmutattam neki az exemmel történt SMS-ezgetéseimet.

Elmondtam neki, hogy szerintem világosan látható, hogy a gyermekem anyja kifejezte, nem fog beszélni vele, hanem tárgyaljam le én a változtatást. 

Az exem erre mit csinál? Felhívja ő és közli a tényt, holott egyáltalán nem beszélhettünk tényekről, hiszen nem azt mondtam az exemnek, hogy csütörtökön megyek és kész, hanem csak megkérdeztem tőle, hogy "Csütörtökön 10-re jó nektek a láthatás?". 

Ő igennel felelt, majd rám testálta a feladatot, hogy beszéljem le. 

Mivel nem beszéltem, ezért feltételeznie kellett volna, hogy minden marad a régiben, vagyis a szerdai 10 órás találkozó. Azért is ezt kellett volna hinnie, mert ha sikerül lebeszélnem a csütörtöki 10 órát, akkor megírtam volna neki SMS-ben, de nem tettem. Ha pedig nem tettem, akkor egyértelmű, hogy minden marad a régiben.

Nem tudom milyen meggondolásból, de végül felhívta a Felügyelőt a változás miatt, amelyről valahogyan elfelejtett engem értesíteni. 

Hogy a Felügyelőnk jelezte e neki, hogy velem erről tárgyalt e vagy sem, azt nem tudom, de az exemnek minimum jeleznie kellett volna felém, hogy ő már megbeszélte az új időpontot (és tudok e róla?), ezért, ha még áll nekem a csütörtök, akkor ahhoz tartsam magam. De nem hívott.

Vajon miért nem?

Szándékosság van benne vagy nemtörődömség? 

Miért hívta fel mégis a Családsegítő vezetőjét, amikor korábban azt írta, hogy nem beszéli le vele az időpontváltozást? 

Ha lebeszélte végül, akkor engem miért nem értesített róla?

Elmondom: azért, mert szarba se vesz, és ha lehetséges, akkor nem keres, mert nem akar velem tárgyalni. 

Annyiban tartom magam hibásnak ebben az egészben, hogy nem írtam meg neki azt, hogy nem kerestem meg a Felügyelőnket. Viszont ez mégsem akkora hiba, hiszen ha nem kerestem az exem, akkor vélhetően nem intéztem el semmit. Legalább is a józan paraszti logika alapján ezt kellett volna feltételeznie. Ő miért nem kérdezett rá nálam? Ha pedig nem feltételez semmit, akkor elvárható lett volna tőle, hogy az intézkedése előtt megkérdezze tőlem, vajon kerestem e a Felügyelőnket vagy sem, mert ha nem, akkor megkeresi ő.

Tőlem egyáltalán nem kérdezett semmit, hanem a megkerülésemmel egymaga szervezte át az egész láthatást.

Gratulálok!

Nem tudom ki volt a nagyobb farok ebben a történetben, de kétlem, hogy emiatt követ vethetne rám bárki is. Ha pedig mégis, akkor elnézést kérek a tudatlanságomért. 

Döntse el az Olvasó, hogy ő maga miképp cselekedett volna...


Megjegyzések