New Age, avagy a szellemek világa

Kemény fába vágom a fejszémet, amikor ebben a témában próbálok meg úszni, de muszáj lesz, mert a gyermekem anyját és annak közvetlen környezetét messzemenően megfertőzte a magát Új Kor-nak becézett jelenség, vagyis más néven az ezotéria.

Hol is kezdjem, hol is kezdjem...

Bevezető

Lássuk csak előbb, hogy mi is az az ezotéria:

"Ezoterika, ezotéria vagy ezoterikus tanok „a titkos tanokra használt kifejezés, amelyet csak egy csoport beavatottjai számára ismeretesek, rejtélyes, okkult, rejtett", szemben az ún. exoterikus tanokkal" - írja a Wikipédia, majd így folytatja: "A kifejezés a görög εσωτερική, eszóteriké („belső”) szóból ered, ami ezen tanok követőire, a „belső körre” utal, azokra, akik felismerni voltak képesek a tanok összefüggéseit, szemben a „külső körrel” (exoteros), ami a közönséges embereket jelölte.

(tehát ezért hangoztatja az ex és a családja, hogy mindenki más, akiket ők utálnak, azok a "másik oldal")

Az ezotéria tehát bővebb értelemben a lélek belseje felé irányuló utazást, szűkebb értelemben pedig csak a beavatottak számára elérhető misztikus tudást jelenti. Az ezotériába rengeteg hablaty tartozik, amelyeket még felsorolni is hosszadalmas, de többek között ilyen például az okkultizmus, a mágia, az alkímia, az asztrológia, a spiritualizmus, a gnoszticizmus, a spiritualizmus és a többi áltudományos maszlag. Az ezotéria jelen van a sámánizmusban és a sátánizmusban is, valamint a tantrát és a wicca vallást is érinti.

Egy időben, nagyjából 12 évesen még magam is érdeklődtem az ezotéria felé, de miután felfigyeltem benne az egyre több felé felbukkanó ellentmondásokra, majd később egyre inkább kitűntek a ferdítések és áltudományos tézisek is, hátat fordítottam neki. Mondhatni, hogy engem jobban érdekelt a kézzel fogható tudományosság, mint a láthatatlan, gyenge emberek mentsvárát jelentő hülyeség.

A New Age tulajdonképpen ugyanerről szól, a megfoghatatlan hitből, amely vagy igaz vagy nem. Szintúgy a Wikipédiából idézek:

"A New Age (magyarul: Új Kor vagy Új Korszak) egy az 1970-es években, az Egyesült Államokbeli Kalifornia államban létrejött utópisztikus mozgalom. A New Age egyfajta „láthatatlan vallás”, amit a nem intézményesült transzcendens világnézet, a vallás, a filozófia, az asztrológia és a tudomány sajátos összekeverése jellemez. A New Age továbbá utal arra is, hogy nézeteik szerint a Föld a Halak korszakából a Vízöntő korába lépett, ami így egy új világ, egy új kor kezdete. 

A mozgalom vallásjellege erősen vitatott. Ellentétben más vallásokkal, ennek nincs leszabályozott dogmarendszere, a hangsúly az egyénen van, akinek a saját lelki útját kell követnie, meg kell tanulnia egy kozmikus egész részeként élni, és ezen tudatbővülés állandó folyamatában kell mélyebb ismereteket szereznie a világról, így az erőszakon alapuló gondolkodást fel kívánja váltani az együttműködésre való törekvés. Egyes ágai viszont nagyon is zárt rendszert képviselnek. A New Age a keleti vallások, pogányság és spiritualizmus által befolyásolt egyéni és személyes hitek széles sávjának gyűjtőneve, mely egy új fejlődő vallás jegyeit mutatja ugyan, de napjainkban lelki keresők, tanítók, gyógyítók és más résztvevők laza hálózatának tekinthető, de ettől még kihívást jelent a történelmi egyházakra nézve. 

A New Age magába foglal több spirituális és vallási hagyományt, többek között a panteizmust, a monoteizmust együtt a politeizmussal, de a tudományt is, a pszichológiát, a csillagászatot, a Gaia-elméletet, vallja továbbá az ökológia, a környezetvédelem fontosságát is. A New Age gyakorlatok és filozófiák gyakran merítenek inspirációt több világvallásból, mint például a buddhizmus, a taoizmus, a kereszténység, a szúfizmus, a judaizmus (onnan különösen a kabbala), valamint érezhető rajta a kelet-ázsiai vallások, az ezotéria, a gnoszticizmus, az idealizmus, az újpogányság, a spiritizmus és a teozófiai hatások is".

Hogy az őrületet tovább fokozzuk, idézzünk még egy kicsit:

"A New Age erősen spirituális beállítottságú, a legkülönbözőbb világvallásokból – különösen a keleti vallásokból – merít és az így átmentett nézeteket (időnként módosított, átértelmezett) formában beépíti saját filozófiájába. Mivel hitelvei, előírásai nincsenek, nehéz meghatározni, hogy mi jellemző rá pontosan. A New Age-hívők többnyire hisznek a reinkarnációban, az asztrológiában, a kristályok gyógyító erejében, és más ezekhez hasonló ezoterikus dolgokban".

Rengeteg mindent idézhetnék még, de nem teszem, mert minden fent van magán a Wikipédián, s mivel rengeteg hivatkozás ered onnan más és más hasonló témájú oldalakra, célszerűbb az olvasmányt a Wikipédiával kiegészíteni. 

Felvetődik a kérdés, hogy vajon miért a Wikipédiából szemezgetek, holott köztudott annak megbízhatatlansága. Nos, azért, mert magam is a Wikipédia aktív szerkesztője vagyok, aki a bejegyzéseit alapos kutatómunka során vetette papírra, így joggal feltételezem, hogy más is így tette, máskülönben pedig logikus, amit - mondjuk - az ezotériával kapcsolatban írnak. 

Úgy vélem, ha a tudatlan ember nem szerez valamiről bizonyosságot, akkor képes annak alakot adni, vagyis olyan dolgokkal ruházza fel, amely pusztán az ő elméjének szüleménye. A misztikus dolgokkal az emberiség mindig is hadilábon állt. Az ősidőkben még a villámcsapást is isteni kinyilatkozásnak vélték, majd amikor rájöttek, hogy ez baromság, elkezdtek hinni valami másban. Olyan emberek szültek messzemenően bugyuta következtetéseket, akik amúgy járatlanok bármilyen más tudományos tételben; magyarán, könnyebb elhinni az ismeretlent s ráfogni a történéseket, mint valódi megoldást találni a létezésére.

Sok mindent nem értek én sem, de nem megyek bele egy mozgalomba azért, hogy ott válaszokat találjak. Ilyen értetlen számomra a Világegyetem végtelensége vagy annak összetartó, teremtő vagy pusztító ereje is. 

Hiszek Istenben, de nem úgy fogom fel "őt", mint egy mindent látó, tudatos akármit. Szerintem az Isten (vagy hívjuk őt bárhogy) az az erő, az a hatalom, amely egyben tartja a galaxist és annak minden résztvevőjét a saját, elmozdíthatatlan, s részben (még) ismeretlen törvényei szerint. Van ez az erő, de nem hinném, hogy azzal teszek neki jót, ha naponta többször imára kulcsolom a kezem. Ugyanis az Isten útján járni annyit tesz, hogy tiszteletben tartom a munkáját és nem teszek ellenében semmit. Ezt mondhatjuk úgy is, hogy védem a környezetet és nem ártok egyetlen élőlénynek sem, köztük egyetlen embernek sem, hiszen mindannyian a természet szülte lények, azaz az Isten teremtményei vagyunk. És innentől kezdve lényegtelen, hogy ki vagy mi az az Isten, ha egyszer félem és tisztelem a nevét.

Olyan energiákról van szó, amit az emberek felfogni sem tudnak, nemhogy megérteni a mikéntjét, s épp ezért találtak ki mindenféle elméletet arra, amely magyarázatot adhat rá - még akkor is, ha történetesen az általuk kitalált dolog sem ad konkrét magyarázatot semmire.

Könnyebb kitalálni valamit és hinni benne, mint szembesülni azzal, hogy nem vagyunk kiválasztottak, se kivételezettek. Könnyebb kitalálni egy nem létező Tudatot, mint szembenézni az elmúlással.

Persze, persze... "Az anyag nem vész el, csak átalakul". Ismerjük a törvényt, s ezzel többnyire egyet is lehet érteni. Halálunk után ugyanis az atomjaink nem vesznek el, hanem kapcsolódnak más és más atomokhoz, hogy aztán új tárgyat vagy élőlényt alkothassanak. Ez az átalakulás az újjászületés egy formája, mondhatni, egy egyfajta lélek nélküli reinkarnáció. 

Tehát mindent irányít az a bizonyos titokzatos Erő, amelyről Yoda mester óta tudjuk, hogy mindent áthat és mindenben benne van. Aki egy kicsit is nyitott a tudományra, az már régen tud erről, de csupán azok látnak bele ebbe valami mást, akik vagy többet tudnak náluk, vagy egyáltalán nem tudnak semmit.

Ha nem tudnak semmit, akkor ideje lenne tanulniuk, ha pedig többet tudnak, akkor pedig bizonyítása szükséges. A tudomány már csak ilyen: "a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük".

A Föld felfedezése előtti időkben, messze az ókor előtt és annak hajnalán mindenki úgy hitte, hogy a Föld lapos, s a világ szélén haladva a hajósok egyszer csak belehullanak majd a nagy Semmibe. Épp ezért nagyon sokáig ki sem merészkedtek az óceánok nyílt vize felé, mert nem tudták mi éri ott őket. Csak Püthagorasz és követőinek munkássága során feltételezték először, hogy a Föld gömb alakú, majd ettől kezdve mindvégig tudták. 

Később azt tanították ezzel kapcsolatban, hogy a korai kereszténység eltávolodott a többek között a Föld gömbölyűségét is elismerő görög csillagászattól és visszatért a lapos világ elméletéhez, de ez nem így van. Sokan úgy tudják, hogy Kolumbusz Kristóf ekkor végeláthatatlan vitát folytatott kora tudósaival a Föld alakjáról, pedig a vita tárgya valójában nem az volt, hogy lapos-e vagy gömbölyű-e a Föld, hanem csupán az, hogy pontosak-e a felfedező által használt számítások. És pontosak voltak, amely Kolumbusz és sok más korabeli tudós tudományos munkásságának volt köszönhető. Nem az ezotérikus tanoknak, hanem a tudománynak. 

Csak azok hittek a mindenféle mendemondáknak, akik amúgy járatlanok voltak a tudományos tételekben - és nem olvastak újságot. Az újságok ugyanis többnyire beszámoltak az újabbnál újabb felfedezésekről, amit az egyszerű pórnép nem olvasott. Nem csak azért, mert nem volt rá pénze, hanem mert nem tudott olvasni. 

Tele voltak a kocsmák mindenféle pletykával a tengereken megtalálható szörnyektől kezdve az erdők mélyén megbúvó rémekig, de csak azért, mert rengeteg volt még az ismeretlen tétel a Tudomány házában, s egész egyszerűen nem tudták, hogy mi miért van. Barbár középkor, ahol állandóan barátságtalan köd gomolyog - látjuk a filmekben. Kétes paraszti mendemondák, baljós hiedelmek ideje. 

Gervase of Tilbury (1150 k.–1228 k.) jegyezte fel, hogy egyes angliai falvakban a közhiedelem szerint teliholdkor farkasemberek jelennek meg; a forrásokat, folyókat, erdőket tündérek és szellemek lakják, az útkereszteződésekben gonosz kísértetek tanyáznak. Ha bizonyos napokon valaki a vérét hullatta, az illető korai halálra számíthatott. Agobard (799 k.–840) lyoni érsek a köznép ostobaságán siránkozik, amely azt hiszi, hogy varázslók befolyásolhatják az időjárást. 

És még hosszasan sorolhatnám ezeket...

Végül a Tudomány sorra megdöntötte a népi hiedelmek garmadáját, s cáfolta a szellemek, kísértetek, farkasemberek, tündérek, manók és sok más mesebeli figura létezését. Az, amit babonának minősítünk, valójában csak az éppen érvényesnek gondolt emberi tudás által megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan dolog. Minden korban megvan ez a hullám, mint ahogy régen, ugyanúgy napjainkban is. A haladó Nyugat öntudatos állampolgárai éppolyan magabiztossággal tulajdonítanak természetfeletti jelentést véletlenszerű eseményeknek, s éppen annyira szokásunk racionálisan nem megmagyarázható jelenségekben hinni, mint a középkor, vagy éppen az ókor emberének. A felmérések szerint az amerikaiak többsége hisz a lélekvándorlásban, a szellemekben, az ufókban, vagy a hatodik érzékben. Az asztrológia alighanem népszerűbb, mint a középkorban bármikor, tehát elmondható, hogy a mai emberek többsége még mindig a babonákban és mesékben hisz.

Persze vannak dolgok, amit a Tudomány sem tud. Feltételeznek például úgynevezett sötét anyagot a Világegyetemben, de amíg ezt tételesen nem bizonyították vagy cáfolták, addig sem mondják rá mondjuk, hogy átjáró egy másik világba, vagy hogy gyíkemberek álcája, hogy ne vegyük őket észre. Bizonyítást akarnak rá találni, mert a Tudomány már csak ilyen...

Van ugyan Sötét energia, de még nem biztos, hogy az egy másik, felsőbbrendű, intelligens lény jelenlétére utal. A fekete lyukról is azt tartják a New Age hívők, hogy rajta keresztül egy másik világba jutunk, szerintem pedig lehet, hogy inkább a másvilágra. Amíg nem nyert bizonyosságot valami, addig nem kellene álomvilágot szőni a jelenések mögé, mert könnyen pofára eshet az ember. Nem egyszer fordult már elő, hogy tömeges öngyilkosságot követtek el emberek, mert hittek valami újban és földöntúliban. Ezt akarjuk elérni? Nem hiszem...

New Age, avagy a szellemek világa...
Babonák, hiedelmek tömkelege. 

Hogy csak néhány példát említsek meg:


Az ezotériában hívők az állításaikat különféle elmélettel támasztják alá, mely elméleteket tényként tanítanak másoknak, de semmiféle tudományos tény nem igazolja őket. Amikor vitába szállok egy ilyennel, azzal magyarázza az igazságát, hogy "érzi". Így, simán. Ő érzi, én nem. A gyermekem anyja is épp ezt mondta a szakításunk előtt. Ő volt a felvilágosult elme, míg én a tudatlan kis izé, aki folyton ott fickándozik előtte a hitetlen természetével. 

Úgy vélem, gyakran nehéz felismernünk, hogy amit oly sokszor tekintünk igazságnak, az valójában elméleteken és feltételezéseken alapszik. Még sosem jártunk a Föld belsejében, de feltételezzük, hogy mit találnánk benne, viszont ezt a Tudomány egyéb eszközökkel már bizonyította is. Az ezoria szellemeit és különleges angyalait eddig senki sem támasztotta alá, sem közvetlen, sem közvetett bizonyítékok által, de tényként közlik, hogy léteznek. Mert érzik...

Érthető, nem?

Azt állítják, hogy minden ember mellett van egy láthatatlan őrangyal, aki vigyáz rá és igazgatja az útján, persze ha megkérdezem, hogy egy 5 éves leukémiás gyermek mellett mit csinál az őrangyala, akkor azt felelik, hogy a Sors akarta így (hogy beteg legyen és meghaljon). A Sors. Ja. A Sors már csak ilyen. Játszadozik velünk, mert nincs jobb dolga. Egy csettintéssel megteremthetné az igaz és tökéletes világot, ahol minden a terv szerint működne, s mindenki szeretné a másikat, de nem teszi, mert előbb próbára tesz mindenkit. 

Ennek mi értelme van?

Mert az, hogy az emberek próbára teszik egymást, az még érthető, de hogy egy feljebb való lénynek, a mindent tudó és látó Sorsnak ez mire jó, azt nem tudom. A példákból lehet a legjobban tanulni, az biztos, mint ahogy én is a hajléktalanságom idején jöttem rá sok mindenre a társadalmunkkal és a valódi értékekkel kapcsolatban, de egy ekkora káoszban, mint ami a Földön tapasztalható, nem tudom, hogy mi értelme az embereket próbatétel elé állítani. Mondom, egy csettintés lenne az egész, és az emberiség az Isten elé borulna, hogy beteljesítse a megtervezett, tökéletes állatkertet, amit a hatalmas lény kigondolt magának anno. De ilyenről szó sem lehet, hiszen az emberek annyira primitívek, hogy inkább hagyjuk őket elveszni. Illetve lesznek majd kivételezettek, akinek persze megadatott a Túlvilágra jutás, ha teljesítik a feltételeket.

De mik azok a feltételek?

Dr. Eben Alexander agykutató azt írja A mennyország létezik című könyvében, hogy a halálunk után egy magasabb hatalom ítél meg minket azok alapján, amit a Földön tettünk. A biblia is ezt írja, tehát újat nem mondott. 

...

Azt írják Dr. Alexanderről, hogy ő lehet a leghitelesebb tanú a Földön, aki a Túlvilágon járt, és csupán arra alapozzák mindezt, hogy elvileg agysebész volt vagy mi, és megtagadta korábbi önmagát, amikor felépült az agyát felemésztő kómából. Mindez elegendő bizonyítéknak, amit az ezotériát követők falnak is, mint mennyei mannát. 

--------------------

Mióta létezik vallás, mindig is voltak, akik az emberek vakbuzgó, vagy épp rejtegetett hitén és homályos reményein felkapaszkodva szerettek volna jelentősebb konyhapénzhez jutni. És mivel a bolygó népességének döntő többsége - ha elismeri, ha nem - azért fél valamilyen istenséget, ez általában be is jött.

A vallás és a tudomány igazi parkbéli sakkpartnerek, mióta világ a világ. A Föld gömbölyű vagy lapos, a rőzseköteg ég jobban vagy az eretnek? Sohasem volt könnyű feladat az élet ilyen típusú, nagy kérdéseinek megvitatása, ám manapság, az isteni részecskék és pápai Twitter- oldal korában nem lehet már olyan nyíltan és jóízűen acsarkodni, mint ahogy azt az aranykorban tették. Új módszerekre van szükség.

Az egész eset csak arra jó illusztráció, hogy miért kell szkeptikusan gondolkodni, miért kell a tudományos módszer. Nagyon fontos, hogy ne elégedjünk meg azzal, hogy az élmények beszámolói, a személyek maguk ítéljék meg, hogy minek mi a magyarázata. Hiszen ők ilyenkor teljesen elfogultak, ha valakikre, akkor rájuk nem szabad hallgatni. Persze, hogy a fülig szerelmes emberek sokszor nem tudnak józanul gondolkodni saját szerelmükről. Persze, hogy aki átélt egy ilyen élményt, az nem képes objektíven megítélni saját élményét. Ezért nem szabad hinni egy sztársebésznek, hanem csakis a tudományos közösség konszenzusának. Egy sztársebész nem csinál túlvilágot.

A tudomány pontosan ezért alapul interszubjektivitásra, kritikára, tesztelésre, ahol lehet, reprodukálhatóságra, a cikkek elfogadásánál peer-reviewra. Mert tudjuk, hogy az emberek esendőek. Tudjuk, hogy az emberek elfogultak, és saját élményeikkel kapcsolatban nagyon is azok. Persze, hogy olyan nem érvekkel jönnek, hogy "ezt nem lehet megmagyarázni materiálisan, érzem, hogy nem lehet".  De az, hogy mit nem lehet megmagyarázni, nem érzelem kérdése.







2012 világvége dalmáéknál
szellem a házban
nyaklánc
rontást hoz rá
a kisbabák látják a szellemeket, amit később elfelejtenek
felícia neve
jósnőkhöz jár



Megjegyzések

Megjegyzés küldése