Szülinapi készülődés

Hetek óta készülődök a kislányom második szülinapjára, de persze hiába, ha olyan időpontban van a kapcsolattartás, amely miatt a "babazsúrt" képtelenség leszervezni. 

Csütörtökön lesz a találkozó, és aznap van a szülinapja is. A Családsegítőben leszünk délután egytől háromig, pont abban az időintervallumban, amikor mindenki suliban van vagy dolgozik. Ezért se tud eljönni egyik testvérem se, és a fiamat is úgy kell elkérnem az iskolából, hogy hát mégiscsak a sosem látott húga születésnapja lesz, engedjék már el pár órával előbb. Tehát a rokonok / barátok részéről ezért nem lesz buli, míg a második problémát a Családsegítő és az anyuci hozzáállása jelenti.

A Családsegítő előbb hivatkozott valamiféle bírósági ítéletre, hogy hát rokonokat nem hozhatok az intézmény területére, mert azok jogairól is kell döntésnek születnie (egy külön eljárás keretein belül), mire közöltem, hogy a Bíróság még nem ítélkezett arról, hogy ki láthatja és ki nem a kislányomat, sőt, még a kapcsolattartásokról sem hozott ítéletet, és a gyereket se helyezték még el hivatalosan egyik szülőnél sem. Tehát a gyerekem egyelőre lebeg a térben, s mivel nekem kapcsolattartási jogom van (sőt, felügyeleti jogom is!), ezért azt hozok el a szülinapra, akit akarok. ha nem tetszik nekik, akkor felőlem hívjanak rendőrt, de azt jó, ha tudomásul veszik: ebben az esetben úgy néz majd ki a helyzet, hogy egy kétéves kislány ártatlan szülinapi köszöntését akadályozzák meg! - valószínűleg jogtalanul.

Az exem részéről is tapasztalható némi ellenállás: bár ő konkrétan nem tiltotta meg a zsúrt (csak próbálta volna meg), de azért felsorolta azon személyeket, akik nem mehetnek a kislányom közelébe. Hogy ehhez abszolút nincs joga, az már az eszébe sem jut, mert a fáradságot se veszi, hogy legalább utána járjon. Inkább beszél butaságokat, minthogy megerőltetné magát. Magyarán, ő akarja eldönteni, hogy mégis ki jöhet a gyermekem születésnapjára a saját kapcsolattartási időmben. Ez olyan, mintha akkor is belepofázna a dolgaimba, ha a gyereket már elhozhatom hétvégére. Mintha meghatározná, hogy mely barátom vagy barátnőm lehet jelen, amikor a kislányomat elhozom. Pffff... Hagyjuk inkább...

Persze én nem tiltakozhatok amiatt, hogy kit enged fel a lakásába, sőt, a pszichológusi vizsgálat még az öccsére sem terjedt ki, holott garantáltan pszichopata a srác. Az exem is utálja, ki nem állhatja a viselkedése miatt, maximum most jó pofát vág neki, mert azok a mocskos anyagiak rákényszerítik. (csak megjegyzem, hogy a kislányom valakitől már elleste a turhás köpés tudományát, és előszeretettel dugja át a nyelvét más szájába is, amiket nem tőlem tanult el, az holt biztos)

Szóval úgy készülődjek a kislányom szülinapjára, hogy a Családsegítő és az exem is próbálnak engem kikezdeni, mindenféle mondvacsinált indokkal.

Amikor a Családsegítő vezetőjét megkértem rá, hogy mutasson egy jogszabályt, amely eltilt engem a babzsúr megtartásától, akkor erre képtelen volt. Mégpedig azért, mert ilyen jogszabály, rendelet, paragrafus vagy törvény nincs, nem létezik! A Bíróság ugyanis annyiról határozott, hogy heti két órát együtt lehetek a lányommal a Családsegítő berkein belül. És semmi másról, csak erről! 

Viszont a Családsegítő vezetője felhívta rá a figyelmemet, hogy aláírtam velük egy szerződést, amelynek 11-es pontja ezt írja: "A kapcsolattartási ügyelet helyiségeiben csak a szülők közötti megállapodásban szereplő személyek tartózkodhatnak...".

Hozzáteszem, hogy a 18-as pont alapján még az ételt-italt is meg kellene beszélnem az exemmel, hogy a kapcsolattartások alatt mit hozok a gyereknek. Úgy vélem nonszensz az egész, mert jogilag az exemnek semmi köze hozzá, hogy a kapcsolattartások alatt mi hogyan történik. Az igaz, hogy a házirendet aláírtuk, csakhogy ezt egyrészt vissza is lehet vonni, másrészt pedig - úgy vélem - jogellenes, ami benne foglaltatik. 

Nagyjából olyan jellegű balgaságokról van szó, mint ami az első kapcsolattartás alkalmával is történt, amikor az exem közölte, hogy nem csinálhatok fényképet a gyermekünkről és azt nem tölthetem fel semmilyen közösségi oldalra, amit a Családsegítő is alátámasztott, mondván, hogy a szerződésünk 20-as pontja leírja, miszerint "A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatás igénybevétele közben a felek a gyermekkel való együttlétről készíthetnek fényképeket, illetve hang- és videofelvételeket a másik fél előzetesen írásban rögzített hozzájárulásával, amelyeket azonban nem hozhatnak nyilvánosságra". Az idézet hivatkozik a 2011. évi CXII törvényre is, amely viszont sehol sem tesz említést arról, hogy egy apa ne fényképezhetné le a kislányát és tölthetné azt fel a közösségi hálóra. 

A lényeg, hogy jelenleg közös szülői felügyeleti jogunk van, és én vagyok a kislányom egyik törvényes képviselője, vagyis úgy rendelkezhetek a kislányom dolgai felől, mint az anyja. Jogilag nincs különbség, amit sem az exem, sem a Családsegítő vezetője, és sem a Bölcsőde vezetője nem értettek meg.

Hivatkoznak mindenféle sorokra, de azt már nem veszik észre, hogy mindezt felülírja a Törvény, amely a legmagasabb szintű akármi. Nem tartathatnak be velem olyan dolgot, amelyet ugyan aláírtam, de törvénysértő. 

Tehát készüljek a lányom szülinapjára.

Az exem szerint megünnepelhetem, örülhetek is, hiszen találkozom a lányommal. Ami tényleg így van: találkozom vele, ünnepelhetek is, örülni is fogok, de el lehet képzelni a szitut, hogy ketten gubbasztunk egy torta mellett, a csendben, amely a kislányom szemében ugyanolyan alkalom lenne, mint az eddigi összes többi, s nem érezhetné át az alkalom jelentőségét, hiszen nincs meg azon hangulat. Máskülönben pedig milyen már az is, hogy az anya részéről összecsődül a család és lesz mindenféle dínomdánom, míg apa részéről semmi - merthogy a fenti okok által akadályozva van. Holott erre senki sem mondott áment! Nincs ítélet, nincs tiltás. Nincs ok, hogy Apa ne hívjon vendégeket és ne tarthatná meg a kislánya születésnapját!

Persze az, hogy nem találtam megfelelő jogszabályokat erre az esetre, még nem jelenti azt, hogy nincsenek, de ellenkező példát se mutattak fel nekem, hiába kértem.

És hagy emeljem ki a lényeget, amely talán kivételezésre is okot ahat: jelen esetben egy ártatlan kis szülinapi összejövetelről van szó és nem másról. Nem nyaralni akarom vinni a gyermekem és nem kivinni a Családsegítő területéről, csupán megülni a második születésnapját. Ezt kell tiltani? Ez olyan nagy dolog?

Az elsőt egy hét csúszással, egy étteremben tarthattuk meg az étterem vendégei és dolgozói szeme láttára. A karácsonyi ajándékot is a kapuban, esős időben adhattam át. Most a második szülinapkor is korlátozni akarnak.

Miért?

Mit vétettem / vétettünk, hogy így viselkedjenek velem / velünk szemben?

Még a jóindulat csírái sem lelhetőek fel bennük, pedig én az utóbbi időben nemcsak példásan viselkedtem mindenkivel, de még plusz dolgokat is adtam: történetesen vettem a gyereknek gumicsizmát, gumiszandált és pelenkát is, holott nem kötelezett rá senki. Pusztán a gyermekemért tettem valamit, amit az anyja fordítva már nem akar megtenni, például azt, hogy a kislányunknak megengedje az apa részéről való szülinapozást.

Azt pedig még nem is tudja, hogy ha lejöttek volna ma hozzám, ahogy kértem őt SMS-ben, akkor kifizettem volna neki az év végéig a bölcsődei ellátás összegét. Abból a pénzből, amit építőanyagra szántam, és ami biztos hiányzott volna valahonnan.

Ezek után hogyan készüljek a szülinapra? Kapcsolattartás lesz tortával és gyertyával, vagy szülinapi összejövetel a kislányom apja oldali családjával?

Miért akadályozzák meg a szülinap megtartását? Kinek áll érdekében és miért?

Erre adjon magyarázatot valaki, mert én nem tudom...

Megjegyzések