2016. október 14., péntek

Bírósági végzés (2016. szeptember 5.)

VÉGZÉS

XY Felperesnek, XY Alperes ellen szülői felügyeleti jog gyakorlása és járulékai iránt indított perében a bíróság az Alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja.

A végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül jelen bíróságnál előterjesztett, de a Budapest Környéki Törvényszékhez címzett fellebbezésnek van helye.

INDOKLÁS

A Felperes szülői felügyeleti jog gyakorlása, gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megállapítása és kapcsolattartás szabályozása iránt terjesztett elő kereseti kérelmet a Budakörnyéki Járásbíróság előtt. 

Az Alperes érdemi ellenkérelme szerint a szülői felügyeleti jog felperes általi kizárólagos gyakorlását nem ellenzi, vállalja a Felperesnek gyermektartásdíj fizetését, viszontkeresettel kéri a kapcsolattartás szabályozását.

A bíróság a 2016. január 21. napján kelt jogerős végzésével az alperesi édesapa és a 2016. szeptember 08. napján született Varga Dóra Felícia nevű gyermeke közötti ideiglenes intézkedésként szabályozta. E szerint az alperesi apa jogosult gyermekével tartani a kapcsolatot minden héten pénteken délelőtt 10:00 órától 12:00 óráig a Pilisvörösvári Családsegítő Központ kapcsolattartási szobájában felügyelt kapcsolattartás módján, majd 8 alkalommal ezek szerint megvalósult kapcsolattartás után minden héten pénteken 10:00 órától 12:00 óráig oly módon, hogy a kapcsolattartás helyszíne a Pilisvörösvári Családsegítő Központ Kapcsolattartási szobája. 

A kapcsolattartás a peres felek egyező előadása alapján megállapíthatóan a végzésben foglaltaknak megfelelően megvalósult. 

Az Alperes a 2016. június 29. napján tartott tárgyaláson ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság az elvitel jogával való kapcsolattartást szabályozzon, és ebben heti 4 óra, illetőleg 6 óra időtartam kapcsolattartást biztosítson az Alperes számára. 

Kérelmének indokaként arra hivatkozott, hogy a családsegítőnél nem lehet oly módon eltölteni az időt, hogy a gyermek számára ne legyen nagyon kimerítő és fárasztó. Utalt arra, ha erre lehetősége lenne, a gyermeket játszóházba vinné, ahol az általa kért időtartamban megfelelő módon történhetne a kapcsolattartás. Előadta, nem zárkózik el attól, hogy ebben az esetben Felperes is velük legyen. A kapcsolattartás ebben az esetben a játszóházon kívül állatkertben is bonyolódhatna.

Előadta továbbá, hogy a kapcsolattartás a harmadik alkalomtól kezdve akként zajlik, hogy a gyermek üdvözli őt, jól érzi magát vele. A kapcsolattartásokra játékokat visz neki, megismerteti őt olyan dolgokkal, amelyekkel a Felperesnél nem találkozik, például akváriumban kárászt, illetve tengerimalacot vitt neki, amelyekkel sikerült a gyermeket lefoglalnia. Az Alperes előadta, hogy a kapcsolattartást dokumentálja fényképekkel, videofelvételekkel, és erről blogot vezet.

A Felperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kéri.

Álláspontja szerint a gyermek viselkedése az Alperessel való találkozások során azt bizonyítja, hogy a gyermek 2 óránál többet nem tud nyugodt körülmények között az Alperessel tölteni. A gyermek számára a biztonságérzetet a kapcsolattartások gyakorlása során az jelenti, hogy azt tudja, hogy az édesanyja az épületben tartózkodik. Hivatkozott arra, hogy az Alperes a gyermek szükségleteire nem figyel, nem tud, és nem is akar a gyermekre vigyázni, nem alkalmas arra, hogy több órán keresztül a gyermek felügyeletét ellássa.

A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján (amely a felperesi oldalról hiányzik és csupán a rágalmazásokban merül ki - a Szerk.) megállapította, hogy a 26-I. sorszám alatti végzés meghozatalát követően a körülményekben változásként következett be, hogy az Alperes az addig lakhelyéül szolgáló szigetmonostori ingatlant értékesítette, majd Pilisvörösváron vásárolt ingatlant. Az ingatlanon környezettanulmány készítése eredményre nem vezetett, az Alperes előadása szerint ott egy új lakóház építése zajlik, amely szeptember hónap végén válik lakhatóvá. Mindezeken túlmenően a felek gyermeke bölcsődébe fog járni.

A Pp. 156. paragrafusának első bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása, vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges (a Bíróság nem tartotta szükségesnek, úgy látszik, mert elégségesnek tartja a heti két órát - a Szerk.), és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladhatja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket (nem tudom miféle hátrány érheti a kislányomat, ha az az édesapjával tölt heti négy órát, az elvitel jogával - a Szerk.). 

A Bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg, hogy az alperesi édesapa és a gyermeke között a kapcsolattartás a Bíróság 26-I sorszám alatti ideiglenes intézkedést tartalmazó végzésének megfelelően maradéktalanul megvalósul. Az abban szabályozott rend biztosítja a kapcsolattartás céljának megvalósulását, az ideiglenes jelleggel megfelelő kapcsolattartást biztosít az Alperes és gyermeke között (és ezt komolyan is gondolják - a Szerk.). 

Az ideiglenes intézkedés  egy kivételes szabályozási mód, az nem a peres felek közötti vita eldöntésének eszköze (csupán a gyermek sorsáról és életéről dönt - a Szerk.). A rendelkezésre álló adatok szerint a 26-I. sorszámú végzés meghozatala óta a körülményekben nem következett be olyan változás, amely a Bíróság azonnali beavatkozását indokolná a kapcsolattartás szabályozása tekintetében. Az Alperes által e körben hivatkozott körülmények értékelésére a teljes körű bizonyítás lefolytatását követően, az eljárást lezáró érdemi határozatban kerül sor. 

Mindezekre tekintettel a Bíróság az Alperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése