2017. április 22., szombat

Húsvét

Kicsit megkésett e bejegyzésem, mert Húsvét már jócskán eltelt, viszont azért néhány mondat erejéig mégiscsak érdemes beszámolni róla.

17-én reggel írtam az exemnek, hogy dél körül beugrom meglocsolni a lányunkat, mire ő visszaírt, hogy akkor már nem lesznek otthon. Úgy döntöttem, hogy SMS-ezgetés helyett inkább felhívom telefonon az egyeztetés végett.

Amikor megkérdeztem tőle, hogy hol lesznek délben, ő annyit válaszolt, hogy kirándulni mennek és 10 órakor indulnak. Az órámra pillantva megállapítottam, hogy addig még kerek egy óra van hátra, úgyhogy mihamarabb szedtem a sátorfámat és elindultam haza, hogy magamhoz vegyem a kölnit, ugyanis vendégségben voltam Budapesten, és nem számítottam rá, hogy onnan indulok majd locsolkodni.

Út közben azon járt az agyam, hogy vajon hová mehetnek el kirándulni, amikor délutánra rossz időt mondanak? Telefonban az exem nem akarta elárulni, hanem gúnyosan tett valami megjegyzést, mintha magam féltékenységtől vezérelve puhatolóznék a titkos kirándulás végett. Egyszer már eljátszotta ugyanezt, és akkor nem mentek el kirándulni, így gyanítottam, hogy most is csak terelget, mert valami fontosabb lesz annál, minthogy Apa délben meglocsolja a lányát. Na meg az is gyanúra adott okot, hogy ők szabadnapon 10 óra körül kelnek fel az ágyból, tehát kétséges, hogy akkor már kirándulni indulnának (bár előfordulhat, ha aznap úgy tervezik az időbeosztásukat).

Amikor aztán pontban 10-kor beállítottam hozzájuk, egycsapásra beigazolódott minden sejtelmem: nemhogy induláshoz nem készültek, de még csak fel sem keltek az ágyból, hiszen a lányomat úgy keltette fel az anyja, hogy lehozhassa őt a bejárati ajtóhoz locsolkodni.

Drága pirinyóm álmos pillantásokkal dörzsölgette a szemeit és nézett rám "bambán", aki nem egészen számított rá, hogy az édesapja fogja felkelteni ilyen korán. Mondtam neki, hogy jöttem locsolkodni, azzal előhúzva a zsebemből a kölnit, elmondtam a versikémet:

"Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?"

Dórim nem szólt egy mukkot sem, mert nem tudta most mi ez az egész...

- Nos? Szabad locsolnom? - kérdeztem tőle.

Dóri nézett-nézett, de nem válaszolt. Nem tudta mi ez a locsolkodás, hogy Apa milyen hülyeséggel állított be kora reggel. Úgy véltem, hogy őt idén még nem locsolta meg senki, tehát nem csak új neki az egész, hanem én voltam az első.

Végül motyogott valami igen-félét az orra alá, úgyhogy a kölnivel kettőt a kabátjára fújva megjegyeztem, hogy most már egész biztosan nem fog elhervadni, mert meglett locsolva.

- Miért locsoltál meg? - kérdezte ekkor.
- Hát azért, mert Húsvétkor így szokás. - feleltem.
- Miért?
- Húsvétkor a fiúk meglocsolják a lányokat illatos kölnivel. Ez egy népszokás. Minden évben van egy nap, amikor meglocsolják a lányokat, és az apák is ilyenkor locsolják meg a kislányaikat.
- Miért? - kérdezte ismét, amire én ugyanazt mondtam, mint az előbb. 

Dórin látszott, hogy érti már, hogy Apa miért locsolta meg őt, viszont fogalma sincs róla, hogy ez a Húsvét-dolog miről szól, s egyáltalán miért van. Én pedig nem is mentem bele mélyebben a témába, mert azt viszont már egész biztos nem értette volna. Így hát átnyújtottam neki egy Kinder-tojást, aminek nagyon örült.

Megkérdeztem tőle, hogy festettek-e Anyával tojást, mire elmondta, hogy nem. Mondtam neki, hogy Húsvétkor a fiúk meglocsolják a lányokat, mire a lányok festett tojást adnak át a fiúknak cserébe.

Aztán megkérdeztem tőle, hogy mennek-e kirándulni ma (utalva rá, hogy ahhoz kissé későn keltek), mire azt válaszolta, hogy mennek, de aztán látszott rajta, hogy maga sem érti miről beszél, mert nem tud semmiféle kirándulásról. 

Anya ekkor hirtelen roppant sietősre véve már nyújtotta is felénk a karjait, hogy átvegye tőlem a gyereket. Gondolom nem akart lebukni vele, hogy hát nem is mennek kirándulni, így a kellemetlen kérdések elől nem túl elegánsan, de kifarolt. 

Az egész locsolkodás nem tartott tovább negyed óránál.

Amit nem értettem, hogy az exem miért érez rá kényszerűséget, hogy hazudjon, mert hát az nyilvánvalóvá vált rögtön, hogy nem mennek aznap sehová. Gondolom vendég lesz náluk, ezért vezetett félre, viszont roppant szánalmasnak tartom, hogy így próbál meg átejteni. Nem mintha számítana, de annyira gyerekes viselkedés ez...

Ha netán vendég van náluk délben, akkor ciki lehozni a lányomat a kapuba, hogy meglocsolja őt az apja? Vagy az új pasinak nem akarja megmutatni a gyerek apját? Vagy csak lusta? Vagy azt nem akarja mutatni másnak, hogy kapcsolatot tart a gyerek apjával?

Bármi is történt a háttérben, meglehetősen gyermeteg ez a kirándulós sztori. Kit érdekel, hogy van e valakije? Azt hiszi, hogy engem érzelmileg megérint a dolog, ha netán kiderül, hogy jár valakivel?

Most elmosolyogtam magam, mert lejátszódott bennem a kép, miszerint csak a terhessége árulja majd el, hogy már nincs egyedül, de majd akkor is megpróbálja eltakarni magát, nehogy gyanút fogjak :D

Paranoia...

Mindegy.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése