2017. június 5., hétfő

Születésnapi ajándék, 2. rész

Június 2-án végre kézhez kaptam a Bíróság újabb ideiglenes végzését, amelyet már tűkön ülve vártam! E végzés elsősorban azért fontos, mert általa végre valahára elhozhatom a lányom, máskülönben pedig a végső végzéssel szemben ez azonnal végrehajtható. 

Az április 26-i tárgyalás egyik lényegi eleme a következő volt: ha a Bíróság elsőfokon lezárja az ügyet és meghozza ítéletét, akkor a Felperes egy esetleges fellebbezése miatt a végzésben foglaltak nem válhatnak jogerőssé, viszont, ha lezárás helyett ideiglenes végzés keretein belül intézkedik, akkor az azonnal végrehajthatóvá válik, így tehát kérésünkre a Bíróság ideiglenes végzést hozott, amely a kézhezvétel napján végrehajthatóvá is vált. 

Számomra mindez életbevágóan fontos volt, hiszen a lányomat mindezidáig csupán a Családsegítőben láthattam heti egyszer, két órás időintervallumban, ami több, mint igazságtalan volt felém. A Felperes számára lényegtelen, hogy a per meddig húzódik és mikor kerül pont az ügy végére, hiszen a gyereket nála helyezték el és semmiben sem szenvedett hiányt, míg én rághatom a körmöm egész nap a lányom hiánya miatt. Ő azt akarta elérni, hogy a gyereket annak öt éves koráig ne hozhassam el a Családsegítőből, míg én azt kértem a Bíróságtól, hogy élhessek végre az elvitel jogával, mert nonszensz, hogy egy szülő - ha nincsenek ellene épkézláb vádak - ne gyakorolhassa az őt megillető szülői jogokat. 

A per már másfél éve húzódott, s addig amíg nem zárult le, a lányomat csupán hetente két órányit láthattam, ami dühítően kevésnek bizonyult. Végül a születésnapomon, április 26-án került sor arra a tárgyalásra (lásd ITT), ahol ígéretet tettek a bővítésre. Mivel a Felperes eddig a napig nem tudta a vádjait kellőképpen alátámasztani, ezért a Bíróság a bizonyítási eljárást lezárta, s megadta számomra az elvitel jogát. 

Ami lényeges még, bár számomra kedvezőtlen: a Bíróságtól ugyan heti hat órát kértem, viszont csak hármat kaptam. Valószínűleg azért csak ennyit, mert szeretnék megvárni a gyermek három éves korának betöltését, amit a pszichológus is javasolt (lásd: Egy pszichológiai vizsgálat margójára).

Végülis, akárhogy is végzett a Bíróság, a korábbi időszakhoz képest hatalmas előrelépésnek számít a jelenlegi felállás, hiszen ezennel bárhová elmehetünk a lányommal bármiféle kontroll nélkül. Számomra e végzés maga a szülinapi ajándék, amelyet bár nem áprilisban és nem a reményeim szerint, de végül valamilyen formában mégiscsak megkaptam. 

A következő tárgyalás június végén lesz, ahol a reményeim szerint megadják a bővítést...

A teljes végzést alább lehet elolvasni:










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése