2017. augusztus 4., péntek

Apabetű

Igaz, hogy a múlt vasárnapra ígértem a következő posztot, de mivel Dóri teknyossága miatt a szombati kapcsolattartás elmaradt, ezért most írok pár sort a kedden (elsején) megtartott találkozóról. 

Hogy miért ez lett e bejegyzés címe, annak nincs különöseb oka. Ugyanis annyira egyformák a nálam eltöltött találkozók, hogy esetenként nem tudok olyan új címet kitalálni neki, amely egy merőben más dologra mutatna, mint az előzőek. Homokozunk, pancsolunk, ebédelünk - nincs ebben semmi új, mint ahogy most sem történt semmi.

Viszont, hogy mégiscsak megemlíthessek pár érdekes dolgot, azért elmesélnék valamit, csakhogy a lányommal való kapcsolatom érdekesebb oldalát hangsúlyozzam:

Emlékeztek rá, mikor nemrég írtam, hogy a lányom szerette volna megfogni a micsodámat fürdés közben?

Nos, mivel a homokozóban való játék alatt meglehetősen megizzadunk, vizesek és koszosak leszünk, ezért a hazaindulás előtt mindig lefürdünk, hogy tisztán és illatosan érkezzünk meg Anyához. Ilyenkor azért tusolunk együtt, mert csak így tudok felügyelni Dórira, aki tuti csinálna valami kalamajkát a házban, ha a zuhanyozásom idejére magára hagynám.

(Dóri nagyon szereti a zuhanyt, így a tusolás egy külön élmény a számára)

Észrevettem, hogy amikor beszállok mellé a kádba, akkor ő alaposan végigmustrál, mert eddig még nem látott engem így, ruha nélkül. Emiatt direkt figyelem a reakcióit, hogy ha netán olyat észlelek, akkor hamar váltani tudjak, de mivel a kislányom nem fordított különösebb figyelmet rám és nem esett kétségbe, ezért úgy fürödtem le vele, ahogy az anyjával szokott: ruha nélkül.

Korábban már kaptam mindenféle tanácsot arról, hogy miért ne legyek anyaszült meztelen a gyermekem előtt, de mivel ezeknek a tanácsoknak, elavult dogmáknak nem láttam különösebb értelmét, ezért úgy döntöttem, hogy nem takargatom magam. Egyrészt azért, hogy Dóri megtanulja az Apa és Anya (férfi és nő) közti különbséget (és a többi), másrészt így nem néz engem hülyének, mintha mondjuk alsógyatyában látna fürdeni. Szóval, ő az én gyermekem, akit nem fogok félrenevelni ilyen-olyan aggodalmak miatt, sem komolytalanná válni előtte felnőtt létemre, úgyhogy úgy vagyok vele, ha nincs egy épkézláb gondolat az apa-lánya közös fürdés ellen, akkor a kérdéssel nem foglalkozom. 

Meg különben is: ha az anyja fürödhet vele ruha nélkül, akkor én miért nem?

Hallottam olyan apáról, aki épp ezért - hogy hát mit mondanak majd róla odaát - alsógatyában fürdött a gyerekével, mert nem mert előtte levetközni a vélt következmények miatt. Vicces, az biztos, aminek én nem akartam alávetni magam.

Nos, Dóri pik-pakkra megszokta, hogy a fürdőkádban a pucér Apjával zuhanyozik együtt, s mivel nem reagálta le sehogy, eleinte azt hittem, hogy nem is érdekli őt a másságom. Aztán a második alkalommal megkérdezte tőlem, hogy mi az ott a hasam alatt, mire elmondtam neki, hogy az a pisilőm. Megkérdezte, hogy megfoghatja-e, én pedig azt feleltem, hogy nem.

Dóri nem sértődött meg, nem esett kétségbe és nem lett se a látványtól se a tiltástól semmi baja, így zökkenőmentesen jutottunk túl a nehezén. Azt hittem, hogy itt le is zárhatjuk a témát, de nem így lett. 

Egyik alkalommal valamit kérdezett tőlem, amiben szerepelt a "fütyid" szó. Mást nem is értettem a mondandójából, de annyit azért megállapítottam, hogy otthon kibeszélték a dolgot. Neki nem mondtam "fütyi" szót, amikor kettesben voltunk, vagyis ezt otthon hallhatta (vagy a bölcsiben), ezért úgy vélem, hogy valamilyen szinten már felvilágosult. Meg különben is, az anyósom új kapcsolatából származó 7 év körüli kisfiúval már biztos fürödtek együtt, szóval értheti, hogy mi a különbség lány és fiú között. 

Aztán teltek a napok, míg végül ma arra lettem figyelmes, hogy néha-néha (a 10 perces zuhanyozás közben) azért oda-oda sandít egy pillanatra, hogy megnézze a micsodámat. Egyszer már nemet mondtam a kérésére, hogy megfoghatja-e a fütykösömet, így azóta nem hozakodott elő vele ismét, viszont határozottan láttam rajta, hogy készül valamire ezzel kapcsolatban. Mindig csak odasandított, s közben úgy tett, mintha a tusfürdő jobban érdekelné, mint én. Sandít, elfordul, sandít, elfordul... Gyanítottam, hogy jár az agya a micsodámon, amit olyannyira szeretne megvizsgálni. Nem is húztam sokáig a fürdést, nehogy még elmerengjen magában, hanem gyorsan kiszedtem őt a kádból és a szőnyegre téve előkészítettem a törülközőt. 

A kád mellett állva, épp mikor a haját kezdtem el törölgetni, Dóri egyszercsak odakapott a micsodámhoz, majd az ujjaival - nagyjából fél másodpercre - megfogta a végét, de rögvest el is engedte, mintha mi se történt volna! Eközben dudorászott tovább, háttal álva nekem, az előszobát nézve...

- Héjjj, ezt meg ne próbáld mégegyszer! - figyelmeztettem, de ő szótlanul, mintha nem is hallaná amit mondok, továbbra is kifelé meredt az előszoba irányába. 

A kérdést annyiba is hagytuk.

Szóval, nagyon jól tudta, hogy tiltott dolgot tett, amire meg is kapta a figyelmeztetést, viszont próbált úgy tenni, mintha nem történt volna semmi. Én pedig nem foglalkoztam vele a továbbiakban, hiszen nem akartam őt leszidni egy olyan dologért, amit jelentéktelennek tartok. 

Nem tudom, hogy hibáztam-e... 

Mi van akkor, ha leszidom és valamiféle komplexus alakul ki benne emiatt? Mondjuk ezentúl rá se mer majd nézni egyetlen fütykösre sem, mert - bár kíváncsi - de folyton leszidják érte. Vagy mi van akkor, ha a szidalmakkal azt érem el, hogy ne merjen beszélni ezekről velem, akár nagyobb korban is. És bár fogdosni azért nem engedem magam (még az ő részéről sem), de biztos vagyok benne, hogy pár év múlva már lehet vele beszélni a nemiségről, miután őszinte lesz majd velem a kérdésben. Szeretném, ha nem lennének komplexusai a témában, és nem lenne olyan korlátolt, mint sok szülő a környezetemben. Köztudott, hogy naturista vagyok, és van olyan, hogy pucéran locsolom meg a gyepet, amit - sajnos - egy-egy korlátolt szomszédom riadt tekintettel fogad. Nagyon nem szeretném taglalni a dolgot, mert nem e poszt témája, viszont az bizonyos, hogy nagyon sok ember megveti a naturizmus, amelynek okát szerintem ők sem értik igazán. Különösebben nem is érdekelnek, mert nem az ő merev, korlátolt életüket élem, máskülönben pedig úgy flangálok a kertemben, ahogy akarok, és az is biztos, hogy a lányomat - a megfelelő erkölcs és óvatosság intelmével együtt - nem szeretném konzervdobozban nevelni. 

Tehát átestünk a nehezén, s Dórit sem érte semmiféle káros hatás. Vajon miért döntött úgy, hogy összeszedve az összes bátorságát, csalafinta módon, az apja figyelmét kijátszva mégiscsak megfogja azt, amiről nem egészen tudja, hogy micsoda? Nagyon jól tudta, hogy nem engedem a fogdosást, de ő annyira kíváncsi volt, hogy vállalva a következményeket, mégiscsak odakapott. 

Nem tudom hogyan kellett volna kezelnem az esetet. Szerintem elég volt rászólnom, mert megértette, hogy mi a szitu, és remélem, hogy ezután már nem lesz folytatása a dolognak. 

Hamarosan felöltöztünk és megettünk egy rakás palacsintát. 

A másik - számomra érdekes - történés az volt, amikor Dórinak (a fürdést megelőzően) leírtam a homokba az "A" betűt, s kérdésemre, hogy az milyen betű, ő azt felelte, hogy az "A". Megdícsértem, majd nemsokkal később mellé írtam a "P" betűt is. Ismét megkérdeztem tőle, hogy ez milyen betű, mire elmondta, hogy az "APA BETŰ". Megdícsértem, hogy igen, ez tényleg az, viszont úgy mondjuk helyesen, hogy "Pé". 

Dóri részéről az "APA BETŰ" úgy alakult ki, hogy az "A" betű rajzolása után (még a családsegítős korszakunkban) rögtön leírtam az "APA" szót is, hogy bármikor felismerje és le tudja írni, viszont mivel nem tudta kiejteni a "Pé"-t, ezért inkább az egész szónak a jelentését mondta ki, hogy "APA". Ebből lett az "APA BETŰ", amivel a "Pé"-t azonosította.

Számomra ez nagyon cuki volt, úgyhogy érdemesnek találtam a megemlítésre...

Hogy a közös fürdés helyes-e vagy sem, és erről mi az olvasó reakciója, azt nem tudom, de mivel nem szeretnék - úgymond - káros hatással lenni a lányomra, ezért örülnék, ha megosztanátok velem a véleményeteket. Magam nem kerítek neki nagy feneket, de mivel benne van a tévedés lehetősége, ezért bármiféle véleményt kíváncsian várok. 

Végül pedig, hogy ne maradjunk a mai napról képek nélkül:

Pancsolás a homokozóban

Palacsintaevés közben

Az ellenállhatatlan mogyorókrém

A kapcsolattartás eleji bevásárlás közben

Mivel Dóri a hétvégén taknyos lett, ezért a találkozónkat keddre tettük át, és épp ezért se mentünk Esztergomba, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Az esztergomi küldetésünket ehét vasárnapján ejtjük meg, amikoris egy jót fürdünk majd a Dunában. Remélem nem fog esni az eső...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése