Csillagfestés

Június utolsó napján volt az utolsó egynapos kapcsolattartásunk, amelynek kilenc óráját ismét otthon töltöttünk ki. Dóri nem akart elmenni sehová, nekem pedig nem volt rá pénzem, hogy menjünk, vagyis este el kellett mennem Szolnokra (hogy megkérjem a barátnőm kezét) és arra kellett a pénz.

Dórival e napon sok-sok videót néztünk; többek között a múltkori robotos mesefilmet ismét (amelynek a zenéje nagyon tetszik neki), majd bevezettem őt az űrhajózás rejtelmeibe egy Mars-expedíciót bemutató negyed órás kisfilm által. Ez utóbbi is tetszett neki, ezért kénytelen voltam eleget tenni a kérésének, miszerint mutassak neki videókat az űrhajókról és a boygókról. Nagyjából két órán keresztül filmeztünk. 

Ezután kimentünk a medencébe pancsolni.

Igazság szerint ma nem volt kedvem fényképezni, mert Dórival annyit beszélgettünk az életről, hogy inkább diktafonra lett volna szükség és nem fényképezőgépemre. Jó látni a fejlődését és a nyíltságát, és - őszintén szólva - egyre jobb a kommunikációnk.

A csillagok Enikőnek készültek, amiket Dóri gondosan kifestett...

...majd lepermetezett Szeretet-vízzel

Elmondtam Dórinak, hogy miért van erre szükség, ami nagyon tetszett neki, hiszen imádja Enikőt. Épp ezért egy levelet is írt neki, amiben kifejezte óhaját egy kistesó után. Még eljött velem virágot szedni is...

Miután befejeztük, még ugrabugráltunk egyet a kanapén, majd sütöttem neki egy pizzát ebédre.

Pihenőt tartva az összehajtogatott dunyhán

Ez volt az utolsó egynapos (kilencórás) kapcsolattartásunk Dórival. Elmondtam neki, hogy mire hazajönnek a nyaralásból, a 18-i találkozónkon már nálam aludhat, aminek rettentően örült.

Sajnos Anya nem árulta el, hogy hová mennek nyaralni, ezért nem tudok róla semmit, hogy május 3-án hová vitte a lányomat. Számomra nem azért fontos tudnom, hogy utánuk menjek kémlelődni (ahogy azt Anya valószínűleg feltételezi), hanem mert szeretném tudni, hogy a lányom merre jár. Azt hiszem ez alap igényem lehet, mint szülőnek, míg Anya nagy ívben tojik rá, nem mondja el és kész. Bezzeg ő folyton kérdezősködik, hogy mikor hová viszem el a gyereket.

Miután elbúcsúztunk Dórival, máris indultam Szolnokra Enikőhöz, hogy "lehozzam neki a csillagokat az égről".