Szeretet

A múltkori kapcsolattartást két részre bontottuk, amelynek első felén a Duna-partra látogattunk el (lásd: Duna-parti pancsolás). Aznap, amikor Dórit hazavittem késő délután, Anya arról értekezett velem, hogy a gyerek fél eljönni hozzám, mert rosszat álmodik az általam mutogatott rémséges videók miatt. Akkor abban állapodtunk meg, hogy a kapcsolattartás második felét akkor is péntek este tartjuk meg, mert nem szeretnék ezekre az állítólagos félelmekre alapozni. Dóri akkor azt felelte az anyja jelenlétében, hogy nem szeretne nálam aludni.

Nos...

Péntek este munka után elmentem Dóriért, aki már a kapuban várt. Méghozzá olyan örömmel, hogy fellármázta vele az egész környéket. Kiabálva mondta a nevem, valamint kiabálva adta értésére az egész világnak, hogy ma este Apánál fog aludni. Plusz öröm volt számára, hogy mivel a gyerekülést az anyósülésre tettem, így az első sorban foglalhatott helyet, míg haza nem értünk. Tehát semmi jel nem utalt arra, hogy nem akarna nálam aludni vagy félne valamitől.

Aznap este mindvégig boldog volt, szaladgált a házban, boldogan mesélte az ilyen-olyan kalandjait, majd lefekvés előtt még az is elmondta, hogy nagyon szeret: 

- Apa, nagyon szeretlek téged...

Beigazolódott tehát, hogy Anya félelmei alaptalanok. Dóri boldog, ha velem lehet.

Ennyi...

Elalvás előtt Magyar Népmeséket nézett