Méhek

Mivel Dórival legutóbb egy nappal többet lehettünk együtt, ezért most egy nappal kevesebbet. Ez van. Nem is terveztem nagy kiruccanást.

Annyi eltérés volt a szokásoshoz képest, hogy nem hétvégén, hanem hétköznap hoztam el Dórit (június 2-án), aki vidéken volt a nagyanyjánál és csak hétfő este tért haza. Eredetileg kedd este hozhattam volna el, de mivel a Pünkösd egyik napja az enyém, ezért reggel mentem érte. 

Megemlítendő, hogy amikor Dóri a nagyijától jön haza, sosem lehet vele bírni. Olyankor rendetlen, parancsolgató és feleselős lesz. Nem tudom miért, de úgy veszem ki az eseményekből, hogy a Nagyi 10 éves kisfia van hatással Dórira. Valószínűleg nincs velük gond, de Dóri viselkedése mégis kissé más.

Mivel magam amúgy nem ütöm meg a kislányomat, ezért néha az erélyesebb hangnem a célravezetőbb a kordában tartásához, viszont mivel az anyja folyton ordibál vele, ezért már-már rezisztens az apai eréllyel szemben. 

Na meg aztán kijelentette, hogy a Nagyi falujában sokkal jobb minden és haza sem akar jönni Pilisvörösvárra. Megkérdeztem, hogy ott is van e saját szobája, amire azt felelte, hogy nincs - majd beismerte, hogy azért nem is olyan jó ott az élet. Ugyanis egy jurtában élnek vezetékes víz és áram nélkül, szóval el lehet képzelni a körülményeket.

A nomád élet amúgy nekem is tetszik és ha úgy adódna, akkor magam is elélnék egy jurtában, csak nem úgy, ahogy ők. 

Dóri emellett sokkal hűvösebb lett velem, titoktartóbb és kirekesztőbb. Ha megpróbálok közeledni felé, hogy meséljen magáról, mesélje el, hogy merre járt és mit csinált, akkor nem mond semmit. Ezt egyértelműen az anyja és a Nagyi hatására teszi, akik megtilthatták neki, hogy fecsegjen. Így viszont nem tudok neki segíteni, nem tudom őt nevelni és tanítani, hiszen ha nem tudom miként viselkedik tőlem távol, akkor hogyan tudok neki tanácsot adni és tapasztalatokat átadni?

Például elmondta, hogy a faluban a Nagyi 10 éves kisfiával mászkáltak össze-vissza, szülői felügyelet nélkül. Ez pedig nagy hiba (ha tényleg így történt). Az igaz, hogy nem ismerem azt a falut, ahol élnek, de mivel rengeteget olvasok, ezért tudom, hogy a baj olyan helyen is megjelenik, ahol egyébként tök nyugis minden. A Gonosz nem alszik, ugye...

Járhatnak olyan helyen, ahol váratlan baleset éri Dórit, s a 10 éves kisfiú pánikot kap, nem tud rajta segíteni. De előfordulhat, hogy épp arra jár egy rosszarcú bűnöző, aki kárt tesz bennük, vagy mondjuk elrabolja Dórit. Egy 10 éves kisfiú mit tud tenni a védelmében egy vagy több felnőttel szemben?

Persze lehetséges, hogy túlzok, de mivel nem tobzódom a gyermekseregben, ezért ezt az egyet is féltem, akit szeretnék a lehető legnagyobb biztonságban tudni. 

Tehát nem szabad tudnom semmit, ami a gyerekkel kapcsolatos, mert Anya megtiltja Dórinak, hogy beszéljen (vagy nem, nem tudom). Anya amúgy még azt se árulta el, hogy hol lesz a gyerek egy hétig: csupán annyit mondott, hogy "vidéken". 

Szóval Dóri viselkedése aggodalomra ad okot, mert amikor a Nagyiéktól hazajön, olyan, mint egy dilis kisgyerek. Csomó baromságot fecseg, baromságokon röhög, amit egyértelmű, hogy tőlük tanult el. Emiatt az első napunk nem is volt jó, mert Dóri képtelen volt megnyilni felém és lenyugodni. 

KEDD

Dóri estefelé már kezelhetőbbé vált, de még ekkor is szeleburdi volt, mint egy kerge kacsa. Mivel szeret zseblámpázni a sötétben és többször kérte, hogy menjünk el este sétálni, ezért késő délután megkerültük a közeli szántóföldet. Itt épp beporzást végeztek a facéliásban, úgyhogy a szántóföld egyik szélén erős zümmögés vett minket körül.

Dóri itt nagy érdeklődéssel figyelte a méhek millióit, s a gazdától megtudtuk, hogy egy kaptárban nagyjából hetvenezer méhecske lakik. 

Az egyik üres kaptárban nyalogathatott egy kis mézet is.

Eredetileg egy nagyobb utat terveztem megtenni, amiben szerepelt volna egy nagyobb patakon való átmászás (patak fölött áthajló fákon) és egy kőfejtő meglátogatása is, de mivel Dóri lábai "elfáradtak", ezért a patak mellett levágtuk az utat.

Az út jól sikerült, mert rengeteget beszélgettünk a világról, de sajnos mivel sötétedés előtt hazaértünk, ezért nem zseblámpázhattunk a sötétben. 

Este Dóri indiános filmet szeretett volna nézni, de mikor elkezdtünk nézni a Farkasokkal Táncolót, az első negyed órában bealudt.

SZERDA

Hagytam aludni a kanapén

Másnap Dóri későn kelt. Hiába böködtem, nem reagált rá. Úgy néz ki, hogy a tegnapi túra kimerítette.

A nagynéni dél körül jött át, akivel elmentek epret szedni a közeli földekre. Míg ők szedték az epret, én aludtam egyet a kocsiban a szántóföld szélén. 

Aznap főztem életem első sárgaborsó főzelékét, ami annyira jól sikerült, hogy gyakorlatilag Dóri ette meg az egészet. Valószínűleg azért lett ennyire finom, mert füstölt csülköt is főztem bele. 

A nap hátralévő részében az udvaron játszottunk. Átültettük a paradicsompalántákat, meglocsoltuk a növéneket, ilyesmik.

Dóri nem akart hazamenni, ezért amikor az anyja érte jött, biggyesztett szájjal ült be a mostohaapuci kocsijába. Azzal vígasztaltam, hogy 20-án nyaralni megyünk, amihez már csak két hetet kell várni. 

Na igen, a nyaralás...

Dórival már a múlt nyáron beszélgettünk a Triglavról, Szlovénia legmagasabb hegyéről. Azóta folyton feljön a vágy, hogy menjünk oda nyaralni. Ebben benne lennék magam is, de mivel februárban elkezdtem az udvar rendbetételét és a ház homlokzatának felújítását (illetve az elmaradt munkálatok befejezését), ezért rengeteg pénzt költöttem rá, amire még ugyanilyen rengeteget kell költeni, szóval nem is biztos, hogy most arra áldozzam be a pénzem, hogy körbeutazzuk a Triglavot.

Hozzávetőlegesen 130-150 ezer forintból megjárhatnánk, ha kempingben alszunk. Ha nem, akkor 100 ezer körül lenne a kiadás, de még ez sem biztos, mert a koronavírus-járvány miatt erősen megváltoztak az árak. A forint ugye gyenge az eurohoz képest, így a határon túl most minden drágább, amire az éledező turizmus eddig kieső hasznának az utólagos pótlása is rátesz egy lapáttal. Az a szállás, ami tavaly 8 euro volt, most 12 lett. Gondolom a kaja is más árfekvésű most, mint egy évvel ezelőtt.

Néztem kempingeket az Isonzó partján. Bovecnél van belőlük több is. 10-12 euro átlagáron lehet megszállni, de ha ezektől 10 méternyire verünk sátrat (a kerítésen kívül), ugyanazt az élményt kapjuk, ugyanazt az erdőt és vizet, csak mondjuk nincs áram és tusoló. Ez utóbbit a természetben is pótolhatjuk a vécével együtt, áramra pedig nincs szükség, mert mindent napelemből és szivargyújtóról fedezzük. Tehát nem biztos, hogy kempingben kell megszállnunk, hiszen amúgy sem sátorban aludnánk, mert az autó kényelmesebb. Amúgy a sátrat a kempingen kívül is felállíthatjuk, ha úgy adódik, mert - ha jól tudom - arrafelé nincs tiltva a vadkemping. 

Na mindegy. A lényeg, hogy Dórival agyalunk a nyaralásunkon, ami júniusban, júliusban és augusztusban is egy-egy hetet jelent. 

A Triglav-túrára a június a legjobb, mert olyankor a legmegfelelőbb az időjárás, tehát kézenfekvő, hogy a júniusi nyaralásunkkor utazzonk oda, viszont mivel úgy néz ki, hogy a munkahelyemen nagyobb leállás várható, ezért ha most elköltöm a pénzem, júliusra felkopik az állam. Egyelőre még van meló, de már rebesgetik, hogy júliusban nem lesz semmi, vagy esetleg alig pár nap. Ha ez megtörténik, akkor júliusban nem dolgozom annyit, hogy augusztusban elmehessünk nyaralni, de még az is kérdésessé válik, hogy ki tudom-e fizetni a rezsit.

Tehát a lényeg az, hogy lehet most sem kéne elmenni nyaralni, mert minden olyan bizonytalan, hanem inkább össze kéne spórolnom mindent amit lehet, hogy aztán - ha mégis lesz munka - inkább augusztusban csapassunk egy hosszabb és költségesebb nyaralást. 

Dórival viszont nagyon mennénk már valahová, ezért Badacsonyt jelöltem ki a július 20-án kezdődő nyaralásunkra. Azért ezt, mert itt nemcsak fürdeni, hanem hegyet mászni is lehet. 

A hétvégén ismét együtt leszünk, majd jövőhét pénteken indul a nyaralás. Addig még eldöntjük, hogy mi legyen.