Volt egyszer egy Apa

2016. június 29-én volt a negyedik bírósági tárgyalásunk. Két érdekes pillanatot leszámítva és a két fél részéről benyújtott előkészítő iratokon kívül nem történt különösebb fordulat az ügyünkkel kapcsolatban. Az egyik "érdekessége" a napnak az ügyvédem érkezése volt, hiszen egyáltalán nem számítottam a megjelenésére. Hogy miért? Azért, mert az elmúlt időkben hiába kerestem őt telefonon, képtelen voltam elérni, valamint vissza sem hívott, miután - gondolom - nyugtázta, hogy kerestem. Írtam neki email-t is, hogy mondjon véleményt a beadványomról, de erre se kaptam választ, amelyek alapján úgy véltem, hogy kihátrált az ügyem mögül. El is könyveltem magamban, hogy többé nem látom. Persze tévedtem és az ügyvédem megjelent, viszont én közöltem vele, hogy felesleges volt befáradnia, mert nélküle is el tudom látni a feladataimat. Először kérdőn tekintett rám, hogy ezt most mégis miért, mire felh...

Az előbb kitárgyaltam a Felperes beadványának lényegi elemeit, míg az alábbiakban azt teszem közzé, amit magam írtam a Bíróság részére.  Ez igencsak hosszúra sikeredett, mert azokat a műveket is beadtam, amit korábban az ügyvédem tanácsára nem tettem. Kár volt, ugyanis a pszichológusi szakvélemény elkészítéséhez a Felperes beadványai adták az alapot, s mivel az enyém hiányzott közülük, a doki csupán a felperesi műből tájékozódhatott és írhatta meg az összegzését. Legalábbis a felperesi halandzsa szolgáltatta az alapot a rólam kialakult kép további vizsgálatához.  Tehát, íme az újabb beadványom egyik fele: Tisztelt Bíróság Alperes a XXXXXX számú perben az alábbi tájékoztatást szeretném adni: Az ideiglenes végzésben foglaltak szerint, az elmúlt hónapokban hetente két órát tölthettem el a gyermekemmel, amely által – a kevéske idő ellenére is - kialakulhatott közöttünk a kötődés és a bizalom. Minden egyes találkozón változatos elfoglaltságot találtunk magunkna...

Az exem sem értve egyet a pszichológiai vizsgálattal, maga is felebezést nyújtott be ellene. Ezt még megérteném, ha csupán a pszichológiai vizsgálat minőségével volna valami gondja, de nem így van; ugyanis nyíltan kijelenti, ha magam elmebeteg vagyok, és azt egyértelműen le is írják, akkor miért engedik velem a gyermekem annak három éves kora után? A pszichológiai vizsgálati eredményt és az arra adott válaszomat egyelőre nem tettem közzé, így előfordulhat, hogy az olvasó sötétben tapogatózik. Viszont a felperes reagálása alapján mégis kiviláglik a lényeg, amelynek kapcsán alább adok egy kis tájékoztatót: A január 7-én érkeztetett beadványában leírja, hogy továbbra is veszélyesnek tartja a gyermekre nézve, ha annak öt éves kora előtt, nélküle zajlanak a kapcsolattartások. Szerinte káros vagyok a gyermekemre, ezért jelen szeretne lenni minden találkozón, valamint a lakásukra se mehetek fel, mert szerinte veszélyes vagyok. Azt ugyan nem kérdőjelezi meg, hogy jogom van a gyerm...

Megérkezett a pszichológiai vizsgálat eredménye. Áttörést reméltem tőle, de nem az lett, sőt: még jobban lehúzott, az exem felé billentve a mérleg nyelvét. Bár nem olyan nagy jelentőségű a véleményezés, mint amilyennek eleinte gondoltam, de végeredményben akkor is jelentős kárt okozhat nekem, ha nem reagálok rá időben.  Előzmény:  Pszichológiai vizsgálat A lényeg, hogy a pszichológiai elemzés rendkívül felszínes volt, s épp ezért szerintem alkalmatlan arra, hogy rólunk megfelelő jellemzést állítson ki. Az alábbiakban minden lényeges kérdésre válaszolok, amely a bírói értékelés végett feltétlen megjegyzésre szorul. ALPERES PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATA Alperes Önmagáról kérdésekre elmondja, hogy érettségizett estin.  Általános iskolában átlagos, közepes tanuló volt, nem tanult, megjegyezte az  órán elhangzottakat. Katona a határőrségnél volt 1 évig, beilleszkedésével  probléma nem volt. Dolgozni kezdett. Jelenleg a ........ recepciósa  ...