Volt egyszer egy Apa

Május 26-án  találkoztunk a  hatvanötödik alkalommal , amit - híven a hagyományainkhoz - ismét a Családsegítőben tartottunk meg.  A találkozó jól sikerült, bár Dórit az elején rendre kellett utasítanom, mert direkt rendetlenséget csinált: többek között dobálta labdával az üdítős üvegét, kiszedte a tablet gombjait, ütögette az arcomat, mindent felborított, lehajította az üvegpoharat a szekrényről, meg hasonlók. Akkor pattant el a húr nálam, amikor többször is kirohant az udvarra felügyelet nélkül. Persze nem történt baj, de idegesítő, hogy nem tudok úgy elmenni wc-re, hogy a gyereket magára ne hagyhatnám két perce (ha lenne rigli az ajtón, akkor nem kellene tartanom a szökéstől).  Szóval Dórit büntetnem kellett a rendetlenségéért, és ennek egy különleges módját választottam: feltettem őt a szekrény tetejére. És bár szeret a szekrény tetején ülni, mégis kellemetlen volt a számára, hogy mozdulatlanságra van ítélve. Először bepróbálkozott egy műsírással, majd amik...

A 18-i kapcsolattartás is rávilágított arra, hogy a jelenlegi helyzetet mihamarabb meg kell törni, különben szomorú vége lesz e történetnek a közeljövőre nézve.  ELŐZMÉNYEK: Május 15-én elvállaltam egy kert rendbetételét, amit öt óra munka után sikerült kiviteleznem. Estefelé aztán úgy döntöttem, hogy az ebből származó bevétel felét a kislányomnak adom, így hazafelé lekanyarodtam hozzájuk, hogy a kezébe adjam az összeget. Miután becsöngettem, az exem unott fejjel lejött a kapuba - a gyerek nélkül. - Miért jöttél? - kérdezte. - Hoztam a gyereknek valamit - feleltem. - Majd odaadod neki holnap. - Most szeretném neki átadni. Merre van? - A nagymamájával sétál valamerre. - Mikor jönnek haza?  - Fél óra múlva. - Akkor megvárom. - Itt akarsz szobrozni?? - Miért ne? Ráérek.  - Ne várd meg, majd holnap odaadod neki. Mivel láttam, hogy az exem nem hajlandó engedni, ezért beültem a kocsiba és hazamentem. Csupán azért említem meg mindezt, mert l...

Május 11-én is a játszótéren tartottuk a kapcsolattartásunkat, mert a Családsegítő nem tudott számunkra helyet adni. Úgy látom Dóri nem érti még, hogy miért vagyunk odakint, de az biztos, hogy egy cseppet sem bánja.  Az exem ismét tisztes távolságban tartózkodott tőlünk, amíg mi belemerültünk a játszótér napsütötte világába, így a körülményekhez képest sikerült a lányommal kettesben maradni. Igazából nincs is különösebb dolog, amiről írhatnék, hiszen ugyanúgy történt minden, mint a múltkor: csúszdáztunk, homokoztunk és pancsoltunk. Anya az érkezésükkor picit leteremtett engem, hogy a múltkori találkozónkon csupa víz lett a gyerek cipője, és ha kérheti ma ne pancsoljunk, mire elmondtam, hogy hozza a gyereket gumicsizmába, és akkor nem kell tartania a vizes cipő rémétől (ugyanis tavaly nyáron vettem a gyereknek egy gumicsizmát pont ilyen okok miatt).  Tehát ugyanúgy telt minden, mint legutóbb: Dóri sártésztát dagaszt a kocsijában Motorozás a focipályán ...

Múlthét pénteken, azaz május 5-én tartottuk meg az ezt megelőző héten elmaradt kapcsolattartás pótlását. Mivel a Családsegítő nem tudott nekünk időpontot adni, ezért az exem a játszótérre hozta ki a gyereket, ahol egy kellemes pár órát töltöttünk el.  Szerencsére a Nap is kisütött, és egy kis enyhe szellő kivételével egész jó időnk volt. Dóri a játszótér bejáratánál megkérdezte tőlem, hogy miért jöttünk ide, mert ő a " szobába " akar menni, mire elmondtam, hogy a szoba most foglalt, így a játszótéren töltjük el az időnket. Kicsikém megszokta már, hogy ott találkozik velem. Képzelem, hogy felnőtt korában - ha végigjárja gyermekkora helyszíneit - milyen kedves emlékei lesznek a Családsegítőről, ahol az apjával játszott oly sokat. Emlékszem, hogy 1997-ben a volt óvodám szomszédságában laktam albérletben, s amikor átmentem az óvodába, hogy megnézzem gyermekkorom eme helyszínét, sorra törtek fel bennem az emlékek. Sok mindenre emlékeztem még, például a helyszínekre (mosdóra, ...

A hatvanegyedik kapcsolattartásunk annyira gáz volt, hogy nem is tudom érdemes-e megírnom. Igazság szerint tele  a tököm  a helyi faszok szarakodásaiból... Hosszú volt ez a nap. Ott kezdődött el a mai programom, hogy reggel - amint csilingelt a telefonom, hogy megjött a fizetés - kipattantam az ágyból és elindultam bevásárolni. A lista hosszú volt: először a Postán kezdtem a csekkekkel, majd a bankban folytattam egy kis átutalással, azután jött a festékbolt és a fatelep, végül pedig beugrottam a város széli multiba, hogy megvegyem a legfontosabb alap-élelmiszereket. A multinál aztán volt egy kis meglepetésben részem: ahogy az illóolajokat mustráltam a vegyin, észrevettem, hogy a sor végén az exem pakolgat valamit. Nocsak-nocsak, csak nem itt dolgozik?? Hát dehogynem!  Mivel ő járatos az illóolajok terén, ezért kigondoltam, hogy tanácsot kérek tőle. A háta mögé lépve köszöntem neki:  - Helló... Ő a hang irányába fordulva széles mosollyal az ajkain vis...